Temesvár végül 2023-ban lesz Európa kulturális fővárosa
Fotó: Pixabay
Konkrét stratégiája van a Temesvár – Európa Kulturális Fővárosa projekt folytatására, amit a közösséggel és a magánszférával közösen valósítana meg – jelentette ki csütörtökön Dominic Fritz.
2021. április 22., 18:122021. április 22., 18:12
A temesvári polgármester az Európa Bizottság képviselőivel tárgyalt a témában, a találkozón többek között Demeter András művelődési államtitkár is részt vett. Dominic Fritz elmondta: az utóbbi hónapokban konkrét stratégiát dolgoztak ki arra, hogy 2023-ban meg lehessen valósítani az egyszer már zátonyra futott projektet.
Az elképzelés értelmében az ezt lebonyolító egyesületet a közösség és a művelődési élet, magánszféra bevonásával élesztenék újra, miután sok értékes ember távozása és a nem átlátható tevékenység miatt csődbe ment.
Az egyesületbe új tagokat nevesítenek, létrehoznak egy platformot a finanszírozásra, és összehangolják a kisebb projekteket is.
Fritz úgy vélte, hogy az Európa Kulturális Fővárosa projekt katalizátor szerepet tölthet be, a város kulturális életének a reformját vonhatja maga után. Cáfolta azokat a híreket, miszerint Temesvár elveszítené az Európa Kulturális Fővárosa címet, ezt ugyanis csak a kulturális minisztérium vonhatná meg tőle, és nem tervez hasonlót.
A szaktárca pár hónapja az eredetileg 2021-re megítélt cím 2023-ra való halasztását kérte, amit a projekt elakadása mellett a járványhelyzet is indokolttá tett. A csütörtöki találkozó végkövetkeztetése az volt, hogy 2023-ban megvalósítható a projekt, és mindenik fél vállalta, hogy kiveszi a maga részét a munkából.
A tervezett 2021 helyett két évvel később, 2023-ban lesz Európa Kulturális Fővárosa Temesvár, határozott az Európai Parlament kulturális bizottsága. A döntésben a város felkészületlensége is közrejátszott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!