Temesvár végül 2023-ban lesz Európa kulturális fővárosa
Fotó: Pixabay
Konkrét stratégiája van a Temesvár – Európa Kulturális Fővárosa projekt folytatására, amit a közösséggel és a magánszférával közösen valósítana meg – jelentette ki csütörtökön Dominic Fritz.
2021. április 22., 18:122021. április 22., 18:12
A temesvári polgármester az Európa Bizottság képviselőivel tárgyalt a témában, a találkozón többek között Demeter András művelődési államtitkár is részt vett. Dominic Fritz elmondta: az utóbbi hónapokban konkrét stratégiát dolgoztak ki arra, hogy 2023-ban meg lehessen valósítani az egyszer már zátonyra futott projektet.
Az elképzelés értelmében az ezt lebonyolító egyesületet a közösség és a művelődési élet, magánszféra bevonásával élesztenék újra, miután sok értékes ember távozása és a nem átlátható tevékenység miatt csődbe ment.
Az egyesületbe új tagokat nevesítenek, létrehoznak egy platformot a finanszírozásra, és összehangolják a kisebb projekteket is.
Fritz úgy vélte, hogy az Európa Kulturális Fővárosa projekt katalizátor szerepet tölthet be, a város kulturális életének a reformját vonhatja maga után. Cáfolta azokat a híreket, miszerint Temesvár elveszítené az Európa Kulturális Fővárosa címet, ezt ugyanis csak a kulturális minisztérium vonhatná meg tőle, és nem tervez hasonlót.
A szaktárca pár hónapja az eredetileg 2021-re megítélt cím 2023-ra való halasztását kérte, amit a projekt elakadása mellett a járványhelyzet is indokolttá tett. A csütörtöki találkozó végkövetkeztetése az volt, hogy 2023-ban megvalósítható a projekt, és mindenik fél vállalta, hogy kiveszi a maga részét a munkából.
A tervezett 2021 helyett két évvel később, 2023-ban lesz Európa Kulturális Fővárosa Temesvár, határozott az Európai Parlament kulturális bizottsága. A döntésben a város felkészületlensége is közrejátszott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Németh László Iszony című regényéből készült adaptációt mutat be a szatmárnémeti Harag György Társulat a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban. Az előadás rendezője Szabó K. István.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!