
Kedvenc sárga virágaival és főműve, a Száz év magány jellegzetes motívumával, sárga lepkékkel búcsúztatták tisztelői Gabriel García Márquez Nobel-díjas kolumbiai írót a mexikóvárosi kultúrpalotában tartott hétfői gyászszertartáson.
2014. április 22., 17:212014. április 22., 17:21
A csütörtökön, 87 évesen mexikóvárosi otthonában elhunyt írót még aznap elhamvasztották. Hétfői gyászszertartásán a kolumbiai és a mexikói kormány tagjai, élükön az elnökökkel, álltak díszőrséget sárga rózsákkal díszített urnája mellett. Ravatalánál ezrek rótták le kegyeletüket. Sokan vittek magukkal sárga virágot, amely Márquez hite szerint védelmet nyújt a balsorstól.
Többen sárga papírpillangókat röptettek, ugyancsak utalásként leghíresebb regényére, a Száz év magányra, amelynek hősét mindenhová sárga lepkék raja követi. A több mint négy órán át tartó szertartás során a ravatalnál egy kvartett adott elő García Márquez kedvenc klasszikusainak, köztük Bartók Béla műveiből.
A komolyzenei aláfestést időről időre egy trió szakította meg a vallenato nevű, az író szülőföldjéről, Kolumbia karibi partvidékéről eredő, Latin-Amerika szerte népszerű zenével, ugyancsak az író kedvenc műfajával.
Egy mikrofonnál felváltva olvastak fel részleteket a gyászolók a Száz év magányból. Kedden a bogotai katedrálisban tartottak gyászszertartást, ugyancsak az ország elnökének részvételével, szerdán pedig, a könyv és a szerzői jogok világnapján több mint ezer kolumbiai közkönyvtárban, iskolában, illetve parkban tartanak felolvasást Az ezredes úrnak nincs, aki írjon című Márquez-regényből a kormány kezdeményezésére.
Az író magyar fordítója, Székács Vera úgy véli, Gabriel García Márqueztől annyira várták a rajongók az új műveket, hogy nem valószínű, hogy hagyatékban maradt befejezett alkotás, ugyanakkor azt elképzelhetőnek tartja, hogy az íróasztalból előkerülnek töredékek. „Az utóbbi években nagyon beteg volt már, az önéletrajzát sem tudta folytatni” – jegyezte meg.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
szóljon hozzá!