A 700 éves Kolozsvár zenéje rendezvénysorozat keretében a Brassai vonósnégyes Bartók és a kolozsváriak című rendkívüli hangversenyét hallgathatja meg a közönség a Kolozsvári Magyar Operában szombaton 18 órától.
2016. október 28., 17:172016. október 28., 17:17
Brassai Sámuel, az utolsó erdélyi polihisztor szerteágazó hangversenyszervezői és zenekritikusi tevékenysége amilyen kevéssé ismert, éppen annyira példamutató. Az ő szelleme előtti tisztelgésként fogant meg a gondolat annak idején, hogy a Kolozsvári Magyar Opera vonósnégyese a Brassai nevet vegye fel. Tagjai a Ruha István, Ágoston András, Selmeczi János által indított erdélyi vonósiskola jeles képviselői, a magas szintű kamarazenélés avatott művelői voltak.
Brassai szelleme közelségbe kerül koncertjeiken: Kostyák Előd, a kvartett csellistája az egykor Brassai tulajdonában lévő, 1835-ben Budán Christian Neubauer által készített gordonkán játszik. A Bartók és a kolozsváriak című műsor megtervezésekor két közkedvelt műre esett a választásuk. Bartók II. vonósnégyese egyike azon ritka darabjainak, amelyek végkicsengése lemondó, pesszimisztikus. Ezt a művet a Brassai vonósnégyes a közelmúltban elkövetett emberiség elleni bűntettek áldozatainak emlékére ajánlja fel.
Farkas Ödön I., c-moll vonósnégyese magán viseli az elődök és a kor stílusjegyeit: a finom zenei érzékkel megszerkesztett mű tisztelgés Beethoven, Brahms, Dvorák, Grieg művészete előtt. Farkas Ödön (1851–1912) 1879-től haláláig Kolozsváron élt, és a zenei élet irányítója lett. A konzervatórium igazgatója volt, 1882–83 között a színház karmestere. Népszerű zeneszerző volt, főleg operákat és kamarazeneműveket írt. Magyaros stílusra törekvő operáit, operettjeit Budapesten is bemutatták.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!