A 700 éves Kolozsvár zenéje rendezvénysorozat keretében a Brassai vonósnégyes Bartók és a kolozsváriak című rendkívüli hangversenyét hallgathatja meg a közönség a Kolozsvári Magyar Operában szombaton 18 órától.
2016. október 28., 17:172016. október 28., 17:17
Brassai Sámuel, az utolsó erdélyi polihisztor szerteágazó hangversenyszervezői és zenekritikusi tevékenysége amilyen kevéssé ismert, éppen annyira példamutató. Az ő szelleme előtti tisztelgésként fogant meg a gondolat annak idején, hogy a Kolozsvári Magyar Opera vonósnégyese a Brassai nevet vegye fel. Tagjai a Ruha István, Ágoston András, Selmeczi János által indított erdélyi vonósiskola jeles képviselői, a magas szintű kamarazenélés avatott művelői voltak.
Brassai szelleme közelségbe kerül koncertjeiken: Kostyák Előd, a kvartett csellistája az egykor Brassai tulajdonában lévő, 1835-ben Budán Christian Neubauer által készített gordonkán játszik. A Bartók és a kolozsváriak című műsor megtervezésekor két közkedvelt műre esett a választásuk. Bartók II. vonósnégyese egyike azon ritka darabjainak, amelyek végkicsengése lemondó, pesszimisztikus. Ezt a művet a Brassai vonósnégyes a közelmúltban elkövetett emberiség elleni bűntettek áldozatainak emlékére ajánlja fel.
Farkas Ödön I., c-moll vonósnégyese magán viseli az elődök és a kor stílusjegyeit: a finom zenei érzékkel megszerkesztett mű tisztelgés Beethoven, Brahms, Dvorák, Grieg művészete előtt. Farkas Ödön (1851–1912) 1879-től haláláig Kolozsváron élt, és a zenei élet irányítója lett. A konzervatórium igazgatója volt, 1882–83 között a színház karmestere. Népszerű zeneszerző volt, főleg operákat és kamarazeneműveket írt. Magyaros stílusra törekvő operáit, operettjeit Budapesten is bemutatták.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!