
Árverésen értékesítették Londonban 2014 nyarán Bartha Ernő képzőművész egyik szénaszobrát, amely a 2012-es londoni olimpiai játékokkal egy időben tartott kulturális olimpiára érkezett a brit fővárosba. Az adásvételről a művész az után értesült, hogy egy száznapos gyalogos zarándokút végén eljutott a Kolozsvár melletti Magyarfenesről Londonba.
2015. október 29., 12:422015. október 29., 12:42
2015. október 29., 12:492015. október 29., 12:49
A művész a Román Kulturális Intézet által meghirdetett pályázat nyerteseként három szénából készült térplasztikáját vihette el 2012-ben a brit fővárosba. A monumentális méretű alkotások a művész tulajdonában vannak, ezeket csupán másfél évre bocsátotta a kulturális intézet rendelkezésére.
Román Kulturális Intézet: nincs közünk az árveréshez
Cáfolta lapunknak a Román Kulturális Intézet (ICR) alelnöke, Nagy Mihály Zoltán, hogy intézményüknek bármi köze lett volna ahhoz, hogy Bartha Ernő kolozsvári szobrász Időspirál című alkotását 2014 augusztusában egy árverésen próbálták meg értékesíteni Londonban.
Az Időspirál című munkáját – amelyet az egyik fő művének tekint – a londoni Pleasure Gardensben állították fel, de a parkot 2012-ben – még az olimpia előtt – bezárták.
A Felhőkarcoló és a Madár című alkotását a Victoria parkban állították ki. Az alkotó nevének és a munkák címének feltüntetéséről csak az után gondoskodott a Román Kulturális Intézet, hogy a művész gyalog indult el Londonba művei sorsát rendezni.
Bartha Ernőt szerdán fogadták a londoni Román Kulturális Intézetben. Itt tudta meg, hogy az intézet csupán szóbeli megállapodás alapján adta át az Időspirált a Pleasure Gardenst működtető társaságnak. A társaság csődje után elárverezték a parkban található értékeket. Csupán annyit sikerült megtudnia, hogy a mű magánkézbe került. A művész az MTI-nek elmondta, jogászokkal tanácskozik a további lépésekről. Hozzátette, a kulturális intézetben segítséget ígértek az ügy rendezéséhez.
Bartha Ernő július 18-án indult el magyarfenesi birtokáról, hogy több mint 2000 kilométert gyalogoljon a művészetért, a szabadságért és az igazságért, és Londonba érve rendezze térplasztikái sorsát. Vele gyalogolt Bács Ildikó vizuális művész, aki filmet készít a száznapos zarándoklatról.
A szobrászművész korábban az MTI-nek elmondta, vállalhatónak tartja, hogy a mulandó világban az alkotásai is mulandók legyenek. Szénaszobrai – ha nem mozdítják el arról a helyről, ahová felállította őket – mintegy tíz évig képesek dacolni az időjárással. Bartha Ernő szénaszobraiból Budapesten is láthatott néhányat a közönség a 2008-as tavaszi fesztivál ideje alatt a Millenáris Parkban.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!