Árverésen értékesítették Londonban 2014 nyarán Bartha Ernő képzőművész egyik szénaszobrát, amely a 2012-es londoni olimpiai játékokkal egy időben tartott kulturális olimpiára érkezett a brit fővárosba. Az adásvételről a művész az után értesült, hogy egy száznapos gyalogos zarándokút végén eljutott a Kolozsvár melletti Magyarfenesről Londonba.
2015. október 29., 12:422015. október 29., 12:42
2015. október 29., 12:492015. október 29., 12:49
A művész a Román Kulturális Intézet által meghirdetett pályázat nyerteseként három szénából készült térplasztikáját vihette el 2012-ben a brit fővárosba. A monumentális méretű alkotások a művész tulajdonában vannak, ezeket csupán másfél évre bocsátotta a kulturális intézet rendelkezésére.
Román Kulturális Intézet: nincs közünk az árveréshez
Cáfolta lapunknak a Román Kulturális Intézet (ICR) alelnöke, Nagy Mihály Zoltán, hogy intézményüknek bármi köze lett volna ahhoz, hogy Bartha Ernő kolozsvári szobrász Időspirál című alkotását 2014 augusztusában egy árverésen próbálták meg értékesíteni Londonban.
Az Időspirál című munkáját – amelyet az egyik fő művének tekint – a londoni Pleasure Gardensben állították fel, de a parkot 2012-ben – még az olimpia előtt – bezárták.
A Felhőkarcoló és a Madár című alkotását a Victoria parkban állították ki. Az alkotó nevének és a munkák címének feltüntetéséről csak az után gondoskodott a Román Kulturális Intézet, hogy a művész gyalog indult el Londonba művei sorsát rendezni.
Bartha Ernőt szerdán fogadták a londoni Román Kulturális Intézetben. Itt tudta meg, hogy az intézet csupán szóbeli megállapodás alapján adta át az Időspirált a Pleasure Gardenst működtető társaságnak. A társaság csődje után elárverezték a parkban található értékeket. Csupán annyit sikerült megtudnia, hogy a mű magánkézbe került. A művész az MTI-nek elmondta, jogászokkal tanácskozik a további lépésekről. Hozzátette, a kulturális intézetben segítséget ígértek az ügy rendezéséhez.
Bartha Ernő július 18-án indult el magyarfenesi birtokáról, hogy több mint 2000 kilométert gyalogoljon a művészetért, a szabadságért és az igazságért, és Londonba érve rendezze térplasztikái sorsát. Vele gyalogolt Bács Ildikó vizuális művész, aki filmet készít a száznapos zarándoklatról.
A szobrászművész korábban az MTI-nek elmondta, vállalhatónak tartja, hogy a mulandó világban az alkotásai is mulandók legyenek. Szénaszobrai – ha nem mozdítják el arról a helyről, ahová felállította őket – mintegy tíz évig képesek dacolni az időjárással. Bartha Ernő szénaszobraiból Budapesten is láthatott néhányat a közönség a 2008-as tavaszi fesztivál ideje alatt a Millenáris Parkban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!