
Diákszínjátszók a nagybányai táborban. Nemcsak a színművészettel, színjátszással, de saját lelkükkel is mélyebben ismerkednek a fiatalok
Fotó: Nagybányai Teleki Magyar Ház/Facebook
Rendszerszinten kevés hangsúlyt fektet a hazai oktatás arra, hogy a színjátszás helyet kapjon a fiatal generációk mindennapjaiban, holott nagy szükség lenne rá: sok tekintetben hasznos lenne a gyerekek énképére, későbbi önbizalmára nézve is – mondta el a Krónika megkeresésére Frumen Gergő, a szatmárnémeti Harag György Társulat színművésze, aki immár kilenc éve irányít diákszínjátszókat a nagybányai Teleki Magyar Ház által szervezett alkotótáborokban. Frumen Gergő azt is kifejtette, milyen pozitív hozadékai lehetnek még annak, ha a mai kamasz-és fiatal generációk közvetlen módon ismerkedhetnek a színház világával.
2023. október 07., 18:082023. október 07., 18:08
2023. szeptember 22., 12:152023. szeptember 22., 12:15
Hosszú ideje foglalkozik színjátszás-oktatással Frumen Gergő és Moldován Blanka színművész: a szatmárnémeti Harag György Társulat tagjai idén nyáron nem először irányították diákok alkotó munkáját: már 9 éve vezetnek be gyerekeket, ifjakat a színház világához való kapcsolódás különféle módszereibe Nagybányán a Teleki Magyar Házban. A színművészek által irányított nagybányai diákok egyébként tavaly novemberben első díjat nyertek az 5-8. osztályos kategóriában, a Szatmárnémetiben szervezett Bessenyei István Országos Diákszínjátszó Fesztiválon.
Frumen Gergő És Moldován Blanka színművészek, a szatmárnémeti Harag György Társulat tagjai már 9 éve irányítják a diákszínjátszókat Nagybányán
Fotó: Nagybányai Teleki Magyar Ház/Facebook
Elmondta, mivel a nagybányai alkotótáborba nagyon sok gyerek jelentkezett, a színművészek két korcsoportra osztották őket: az 5-8. osztályosok, valamint a 9-11. osztályosok csapatára, és egy hosszú héten keresztül foglalkoztak velük. „Most már évek óta dolgozunk a színjátszó táborban a gyerekekkel: igyekszünk a közös tréninggyakorlatokból, a közös keresésekből kiindulva létrehozni egy előadást, de nem feltétlenül a produkción van a hangsúly.
Szép és nemes dolog színpadra állítani történeteket, de viszonylag kevés olyan, kimondottan a diákok problémáival foglalkozó, a fiatalok szívéhez közel álló mű született, ahol mindenki megtalálja a saját szerepét” – fejtette ki a színművész.
Fotó: Nagybányai Teleki Magyar Ház/Facebook
Mint mondta, ez a munka természetesen onnan indul, mint a profi színészek esetében, ezért sokat keresgélnek együtt, sokat játszanak, hogy egyre közelebb jussanak a színjátszáshoz. A nagybányai alkotótáborban sok olyan gyerek volt, aki csak egyszer vett már részt hasonló tevékenységben, és volt olyan is, aki először, ezért eléggé elölről kellett kezdeni a munkát.
Fotó: Nagybányai Teleki Magyar Ház/Facebook
A nagyobbak csoportjában már mindenki tapasztaltabb volt, ővelük „egyre mélyebbre mentek” – ebben a csapatban a magány témáját dolgozták fel.
Fotó: Nagybányai Teleki Magyar Ház/Facebook
A színművésztől azt is megkérdeztük, miként látják, érződik-e a gyerekeken, hogy erre a fajta tevékenységre szükségük lenne a mindennapokban is – nem csak ilyen nyári táborok keretei között, azért, hogy úgymond „kijátsszanak magukból” a színház eszközeivel bizonyos lelki tartalmakat, érzelmeket, az őket foglalkoztató dilemmákat, súlyosabb gondolatokat. „Nagyon nagy szükségük lenne erre a gyerekeknek. A táborban sokat és azt hiszem, valóban kommunikálunk, ehhez hozzátartozik az is, hogy
Tapasztalatokból, élményekből építkezünk, és már a kibeszélés folyamatából is abszolút érezhető, hogy bizony van miről beszélni. Nyilván az egészen más minőség, hogyha nem beszélnem kell róla, hanem eljátszhatom, vagy valaki más eljátszhatja az én problémámat – de mindenképpen hasznos lehet, az effajta alkotómunkának óhatatlanul van egyfajta terápiás vetülete is” – mondta a színművész. Azt is kifejtette, hogy ennél a korosztálynál a gyakorlati, technikai, színésztechnikai rutinok talán kevésbé hasznosak, mint egy felnőtt színésznél. A gyermek, a tinédzser megtanulhat ugyan használni egy rutint, de amíg azt még nem tudja „kitölteni”, csupán egy betanított forma lesz.
Az általános iskolások is lelkesen vettek részt az alkotómunkában
Fotó: Nagybányai Teleki Magyar Ház/Facebook
„Van egy szakasz, amin a felnőtt színészek is átestek az egyetemen:
hogyan lépünk fel a színpadra, mi az, amit mi képviselünk, mi az, amiből táplálkozunk” – fogalmazott a színművész. Hozzátette, a hivatalos oktatás kevés hangsúlyt fektet minderre, holott nagyon sok tekintetben hasznos lenne a diákok énképének alakulására, önbizalmuk fejlődésére nézve.
Azt is elmondta, hogy szintén lényeges alkotóeleme a színjátszó alkotómunkának az együtt dolgozás, együtt gondolkozás, amire a felnövekvő léleknek szintén nagy szüksége lenne. „Csak egy példát említek. A gyerekekkel évek óta foglalkozunk, és
Ez nagyon egyszerű dolognak tűnik, de érezhető egyfajta változás. Érezhetőbb a magány, az elszigetelődés, aminek nyilván „kedvezett” a pandémia okozta elzártság is. De alapvetően ez az egyre inkább virtualizálódó, egyre individualizálódó világ, amiben élünk, nem kedvez a társas kapcsolatoknak, az egymáshoz való viszonyulást nem segíti” – mutatott rá a színművész. Arra is kitért, hogy az elmúlt 9 év összegzéseként, amióta a gyerekekkel foglalkoznak az alkotótáborokban, úgy látja, hogy
Diákszínjátszók előadása a nagybányai Teleki Magyar Ház udvarán
Fotó: Nagybányai Teleki Magyar Ház/Facebook
„Persze adódnak egyéni nehézségek, zárkózottságok a gyerekek esetében, viszont nagyon pozitív és megnyugtató, hogy abban a pillanatban, amikor
Tehát ez biztosan nem változott” – mondta Frumen Gergő. Mint fogalmazott, csak fel kell szakítani azt a „hártyát”: lehet, hogy ez a mozdulat hiányzik az esetek nagy többségében, ha a gyerekek nem érkeznek meg egy hasonló közegbe, hasonló helyzetbe, ahol megtörténik a varázslat.

Bessenyei István nevét veszi fel a romániai Országos Diákszínjátszó Fesztivál, amelyet ezentúl Szatmárnémetiben fognak tartani – közölte szerdán a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata.

Nagybányai általános iskolás diáklányok a felnőtté válás folyamatáról szóló produkciójukkal és középiskolás szatmári diákok koronavírus-járványhoz igazított Rómeó és Júlia-adaptációval nyerték az első díjakat a diákszínjátszó fesztiválon.
A 150 éve született Csiszár Lajos életművét szeretnék közelebb hozni a nagyközönséghez Marosvásárhelyen, ahol városnéző sétákkal idézik fel a szecesszió meghatározó helyi alakjának munkásságát.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
szóljon hozzá!