
Fotó: Antal Erika
Bandi Kati ruháit és pasztelljeit, valamint Ioan Riţiu fából készült kisplasztikáit tekintheti meg a marosvásárhelyi közönség a Bernády Ház kiállítótermében.
2016. június 23., 17:592016. június 23., 17:59
Két művész „találkozásának” ad helyet egy hónapon keresztül a marosvásárhelyi Bernády Ház kiállítóterme, ahol Bandi Kati ruhakölteményei mellett pasztellképei csodálhatók meg, illetve Ioan Riţiu színművész fából készült kisplasztikái.
A sajátos, egyedi tervezésű, a mai elvárásoknak is megfelelő, ám mégis hagyományos motívumokat hordozó, népies jellegű ruhákat, szoknyákat, kabátokat mindenki felismeri ma már Marosvásárhelyen. Alkotójuk Bandi Kati textilművész, aki minden – közös, vagy egyéni – kiállításon képes meglepni a képzőművészet kedvelőit valami újjal, váratlannal. Így van ez a most látható tárlaton is, ahol az egyik teremben ruhakölteményei kaptak helyet, a másik terem falát viszont azok a pasztellképei díszítik, amelyeket különböző alkotótáborokban készített.
Nagy Miklós Kund művészeti író, a Bernády Ház házigazdája úgy fogalmazott, hogy Bandi Kati, amikor pihen, akkor fest, rajzol, „pasztellképeiben örökíti meg egy-egy alkotótábor naplóját”. Képeivel is szereti meglepni a nézőt, hiszen nem idegenkedik a sárga, vagy piros keretektől sem, miközben a Gyimeseket festi meg, vagy a borospataki tábor környékét örökíti meg, Bálványost, a Bucsint vagy az annak lábánál fekvő Borzontot. Fenyőket, hegyeket, szép, erdélyi tájakat fest, ugyanakkor a város sem idegen számára, utcák, házak, teraszok „néznek le” a látogatóra az alkotásokról.
Ioan Riţiu marosvásárhelyi színművész, a Liviu Rebreanu Társulat tagja. Bukarestben végezte a színművészeti egyetemet, ezt követően költözött Marosvásárhelyre. Sokan filmszínészként ismerik, hiszen számos filmben játszott főszerepet, de számtalan alkalommal bizonyította zenei tehetségét is. Most képzőművésztkén ismerhetik meg a vásárhelyiek. Korábban, mintegy két évtizeddel ezelőtt a színházban volt már egy kiállítása, most Bandi Katival közös tárlaton mutatkozott be.
Alkotásait finomság, könnyedség, szépség jellemzi, „szembenéz a fa” a látogatóval, aki elhiszi, hogy az eper-, a dió-, vagy a tiszafa emberarccal tekint rá. „Jön, hogy megsimogassa az ember” – mondta Nagy Miklós Kund a kiállítóteremben látható alkotásokról, amelyekről Vasile Mureşan képzőművész is megosztotta észrevételeit, leginkább a művek spiritualitását, az anyag és a forma közötti párbeszédét hangsúlyozva.
A kiállítás megnyitóján közreműködött Kilyén Ilka és Ritziu Ilka-Krisztina, Ioan Riţiu felesége, illetve lánya, akik magyarul és románul énekeltek, miközben maga a kiállító művész kísérte őket orgonán.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!