
Fotó: Antal Erika
Bandi Kati ruháit és pasztelljeit, valamint Ioan Riţiu fából készült kisplasztikáit tekintheti meg a marosvásárhelyi közönség a Bernády Ház kiállítótermében.
2016. június 23., 17:592016. június 23., 17:59
Két művész „találkozásának” ad helyet egy hónapon keresztül a marosvásárhelyi Bernády Ház kiállítóterme, ahol Bandi Kati ruhakölteményei mellett pasztellképei csodálhatók meg, illetve Ioan Riţiu színművész fából készült kisplasztikái.
A sajátos, egyedi tervezésű, a mai elvárásoknak is megfelelő, ám mégis hagyományos motívumokat hordozó, népies jellegű ruhákat, szoknyákat, kabátokat mindenki felismeri ma már Marosvásárhelyen. Alkotójuk Bandi Kati textilművész, aki minden – közös, vagy egyéni – kiállításon képes meglepni a képzőművészet kedvelőit valami újjal, váratlannal. Így van ez a most látható tárlaton is, ahol az egyik teremben ruhakölteményei kaptak helyet, a másik terem falát viszont azok a pasztellképei díszítik, amelyeket különböző alkotótáborokban készített.
Nagy Miklós Kund művészeti író, a Bernády Ház házigazdája úgy fogalmazott, hogy Bandi Kati, amikor pihen, akkor fest, rajzol, „pasztellképeiben örökíti meg egy-egy alkotótábor naplóját”. Képeivel is szereti meglepni a nézőt, hiszen nem idegenkedik a sárga, vagy piros keretektől sem, miközben a Gyimeseket festi meg, vagy a borospataki tábor környékét örökíti meg, Bálványost, a Bucsint vagy az annak lábánál fekvő Borzontot. Fenyőket, hegyeket, szép, erdélyi tájakat fest, ugyanakkor a város sem idegen számára, utcák, házak, teraszok „néznek le” a látogatóra az alkotásokról.
Ioan Riţiu marosvásárhelyi színművész, a Liviu Rebreanu Társulat tagja. Bukarestben végezte a színművészeti egyetemet, ezt követően költözött Marosvásárhelyre. Sokan filmszínészként ismerik, hiszen számos filmben játszott főszerepet, de számtalan alkalommal bizonyította zenei tehetségét is. Most képzőművésztkén ismerhetik meg a vásárhelyiek. Korábban, mintegy két évtizeddel ezelőtt a színházban volt már egy kiállítása, most Bandi Katival közös tárlaton mutatkozott be.
Alkotásait finomság, könnyedség, szépség jellemzi, „szembenéz a fa” a látogatóval, aki elhiszi, hogy az eper-, a dió-, vagy a tiszafa emberarccal tekint rá. „Jön, hogy megsimogassa az ember” – mondta Nagy Miklós Kund a kiállítóteremben látható alkotásokról, amelyekről Vasile Mureşan képzőművész is megosztotta észrevételeit, leginkább a művek spiritualitását, az anyag és a forma közötti párbeszédét hangsúlyozva.
A kiállítás megnyitóján közreműködött Kilyén Ilka és Ritziu Ilka-Krisztina, Ioan Riţiu felesége, illetve lánya, akik magyarul és románul énekeltek, miközben maga a kiállító művész kísérte őket orgonán.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
szóljon hozzá!