László Noémi költő: „a jó vers tökéletlenségében is tökéletes. Szép, mert igaz, és nyílegyenesen célba talál”
Fotó: Beliczay László
Világot gyújt és rendet rak a vers, melenget vagy lehűt, bezsongat vagy vigasztal. A vers megváltó rés a mindennapok falán – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja alkalmából László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költő, akinek eddig tizenegy verseskötete és egy meséket felsorakoztató könyve látott már napvilágot.
2024. április 11., 09:572024. április 11., 09:57
A költészet napját 1964 óta ünneplik április 11-én, József Attila születésnapján a magyar nyelvterületen. Ezen a napon Erdély-szerte is szerveznek a költészetre összpontosító rendezvényeket a különböző kulturális intézmények, iskolák. Maratoni vagy rövidebb lélegzetű felolvasásokkal, meghívott költőkkel, kerekasztal-beszélgetésekkel tisztelegnek a vers előtt.
László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költőt arról kérdeztük, miért jó a világnak az, hogy egyáltalán létezik vers. Kérdésünkre úgy válaszolt, a vers alternatíva, amivel sokunk csak ritkán él, mert „dolgunk van”.
László Noémi a marosvásárhelyi könyvvásáron dedikálás közben
Fotó: Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár
– fogalmazott a költő. Azt is megkérdeztük tőle, meglátása szerint mik a jó és a rossz vers ismérvei, azaz mitől lesz jó vagy rossz egy költemény.
„A rossz vers hamis. Szavai nem leplezik a hozzáértés, az odaadás, az ihlet, az avatottság hiányát. A jó vers tökéletlenségében is tökéletes. Szép, mert igaz, és nyílegyenesen célba talál” – szögezte le László Noémi.
Kérdésünkre, hogy melyik a kedvenc verse, azt válaszolta, hogy nincsen ilyen. „Sokféle vers tetszik, melyek nem összemérhetők. Kavarognak bennem magyar, román, angol, francia, német versek eredetiben és sokegyéb más, magyar fordításban.
– mondta el kolozsvári költő.
László Noémi költő, műfordító 1973-ban született Kolozsváron. Magyar-angol szakon végzett a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen, tolmácsfordítóként dolgozik. Tizenegy verseskötete jelent meg, ezen kívül közölt antológiákban, illetve számos erdélyi és határon túli magyar folyóiratban. 2020 őszétől a Kolozsváron megjelenő Napsugár és a Szivárvány főszerkesztője.
Tizenegy verseskötet után most meséket tartalmazó kötettel jelentkezik László Noémi kolozsvári költő: a Gutenberg kiadónál lát napvilágot a Keljfeljancsi – mesék hívőknek és hitetleneknek című könyve, amelyet Tomos Tünde illusztrált.
Darázsolás – ez a neve László Noémi költő és Kürti Andrea grafikusművész, illusztrátor legújabb projektjének, amelyet az alkotópáros több közös kötetét megjelentető csíkszeredai Gutenberg Kiadó kezdeményezett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Anger Ferenc rendezésében mutatja be Giuseppe Verdi Don Carlos című operáját a Kolozsvári Magyar Opera társulata csütörtökön este fél héttől.
Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!