László Noémi költő: „a jó vers tökéletlenségében is tökéletes. Szép, mert igaz, és nyílegyenesen célba talál”
Fotó: Beliczay László
Világot gyújt és rendet rak a vers, melenget vagy lehűt, bezsongat vagy vigasztal. A vers megváltó rés a mindennapok falán – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja alkalmából László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költő, akinek eddig tizenegy verseskötete és egy meséket felsorakoztató könyve látott már napvilágot.
2024. április 11., 09:572024. április 11., 09:57
A költészet napját 1964 óta ünneplik április 11-én, József Attila születésnapján a magyar nyelvterületen. Ezen a napon Erdély-szerte is szerveznek a költészetre összpontosító rendezvényeket a különböző kulturális intézmények, iskolák. Maratoni vagy rövidebb lélegzetű felolvasásokkal, meghívott költőkkel, kerekasztal-beszélgetésekkel tisztelegnek a vers előtt.
László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költőt arról kérdeztük, miért jó a világnak az, hogy egyáltalán létezik vers. Kérdésünkre úgy válaszolt, a vers alternatíva, amivel sokunk csak ritkán él, mert „dolgunk van”.
László Noémi a marosvásárhelyi könyvvásáron dedikálás közben
Fotó: Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár
– fogalmazott a költő. Azt is megkérdeztük tőle, meglátása szerint mik a jó és a rossz vers ismérvei, azaz mitől lesz jó vagy rossz egy költemény.
„A rossz vers hamis. Szavai nem leplezik a hozzáértés, az odaadás, az ihlet, az avatottság hiányát. A jó vers tökéletlenségében is tökéletes. Szép, mert igaz, és nyílegyenesen célba talál” – szögezte le László Noémi.
Kérdésünkre, hogy melyik a kedvenc verse, azt válaszolta, hogy nincsen ilyen. „Sokféle vers tetszik, melyek nem összemérhetők. Kavarognak bennem magyar, román, angol, francia, német versek eredetiben és sokegyéb más, magyar fordításban.
– mondta el kolozsvári költő.
László Noémi költő, műfordító 1973-ban született Kolozsváron. Magyar-angol szakon végzett a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen, tolmácsfordítóként dolgozik. Tizenegy verseskötete jelent meg, ezen kívül közölt antológiákban, illetve számos erdélyi és határon túli magyar folyóiratban. 2020 őszétől a Kolozsváron megjelenő Napsugár és a Szivárvány főszerkesztője.
Tizenegy verseskötet után most meséket tartalmazó kötettel jelentkezik László Noémi kolozsvári költő: a Gutenberg kiadónál lát napvilágot a Keljfeljancsi – mesék hívőknek és hitetleneknek című könyve, amelyet Tomos Tünde illusztrált.
Darázsolás – ez a neve László Noémi költő és Kürti Andrea grafikusművész, illusztrátor legújabb projektjének, amelyet az alkotópáros több közös kötetét megjelentető csíkszeredai Gutenberg Kiadó kezdeményezett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Átadták csütörtökön este a marosvásárhelyi Teleki Téka restaurált Palota-termét. A nyolc évig tartó munkálatok során eredeti állapotukban állították helyre a Franz Neuhauser nagyszebeni festő által a XIX. század elején készített falfestményeket.
Különleges kulturális élmény várja az érdeklődőket október 24-én Bánffyhunyadon, ahol a Déryné Program keretében színházi előadásokkal, tematikus középiskolai foglalkozásokkal gazdagodhat a helyi közösség.
Újabb magyar Nobel-díjjal gazdagodott a nemzet. Újabb legmagasabb szintű elismerés egy újabb K betűs személyiségnek. Kertész Imrét, Karikó Katalint és Krausz Ferencet követően ezúttal Krasznahorkai László.
A zilahi emléktábla-avatással megtörtént Szilágyi István „visszahonosítása”, ugyanis a Kossuth-díjas író mindig is ezer szállal kötődött a Szilágysághoz – mondta el a Krónika megkeresésére Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője.
Hetvenkilenc éves korában elhunyt Diane Keaton Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő – jelentette be szombaton a People magazin a család szóvivőjére hivatkozva.
A nagybányai Teleki Magyar Ház működtetői, valamint a programjaikon résztvevő közösség számára is visszaigazolás a nemrég elnyert Magyar Örökség díj. A rangos elismerést Dávid Lajos intézményvezető értékelte a Krónikának.
Két nagyszabású kiállítást nyit meg a napokban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a román fővárosban: Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek.
Nagyon büszke és boldog vagyok, hogy bekerülhettem a sok igazán nagy író és költő sorába – nyilatkozta Krasznahorkai László író a Nobel-díj honlapjának adott interjúban, miután bejelentették, hogy idén ő kapja az irodalmi Nobel-díjat.
Nyolcszáz gyerek részvételével ünnepli megalapításának 45. évfordulóját a legkisebbeknek szóló gyermeklap, a Szivárvány szerkesztősége.
Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész szerint nem volt meglepő, hogy Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat, hiszen az általa teremtett írói világ a nagyvilág bármely pontján értelmezhetővé válik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!