Erdélyt, a Partiumot, a Bánságotés a Csángóföldet végigbarangolvamindig és mindenütt a magyarság gyökereit ésértékeit keresve mutatta fel a nemzet sorsát.„Utolsó könyvét is rólunk ésnekünk írta, éppen ezért arra kérjüka Jó Istent, hogy értékvesztő világunkbaküldjön helyette sok hozzá hasonlótollforgatót” – hangzott el a gyászmisén,amelyen rokonok és falubeliek, illetve egykori barátokmellett részt vettek közéleti és politikaiszemélyiségek is. A végtisztességet tevőszertartásra eljött Domokos Géza, a Beke György„legkényelmetlenebb” riportköteteit megjelentetőKriterion kiadó volt igazgatója, Tóth István,a Magyar Köztársaság bukaresti kulturálismunkatársa, Sógor Csaba szenátor, Antal ÁrpádAndrás, Márton Árpád és ToróT. Tibor parlamenti képviselő, Szász Jenő,Székelyudvarhely polgármestere, Hargita ésKovászna megyei írók, szerkesztők éselöljárók.
Barátok és emlékek
„Csak Erdélyről írhatok,mert minden örömem és bánatom, mindengondolatom onnan származik” – elevenítette felSzabó Margit, az uzoni Tatrangi Sándor ÁltalánosIskola igazgatója Beke György szavait. Az írómagyarországi szerkesztők unszolására válaszoltekkor, akik arra kérték, hogy ne csak Erdélyrőlés Moldváról, hanem Magyarországrólis írjon olykor. Beke Györgyöt ugyanis az 1989.december 22-i rendszerváltás a bukaresti vámudvarbantalálta, ekkor telepedett át családjávalegyütt Magyarországra.
A Sepsiszentgyörgyön mármikós diákként kiváló tehetségnektartott Beke kezdő újságíró korábancsak úgy írhatott a Romániai Magyar Szónak,ha a kuláklistára sorolt szüleivel mindenkapcsolatát megszakítja, és álnévenközöl. „Gyuri mindig az éjjeli vonattal jötthaza Uzonba, hajnalban pedig az első járattal ment is visszaBukarestbe, nehogy valamelyik besúgó észrevegye,és feljelentse” – emlékezett vissza az uzoniSzéplaki Károly, Beke György volt osztálytársaés gyermekkori jó barátja. A bánsági,szilágysági, dél-erdélyi, máramarosi,szatmári, beszterce-naszódi, bihari magyarsághelyzetét bemutató riportkötetei nyománBekét 1985-ben a hatóságok közléstilalomraítélték.
Írótársak,tanítványok
Sylvester Lajos közíró,a Háromszék napilap főmunkatársa szerint BekeErdély és Moldva magyarjainak örökösvédelmezőjévé és szószólójávávált Romániában megjelent 40 kötetévelés áttelepedése után Magyarországonkiadott több mint 15 könyvével.
Ferenczes István csíkszeredaiíró-költő, a Székelyföldfőszerkesztője a romániai magyar írók nevébenbúcsúztatta elődjét. Mint mondta: rendkívülimegtiszteltetés volt számára Beke Györggyelegyütt barangolni Erdély különbözővidékein, megtanulni tőle a kisebbségben élőnemzetrész sorsát felmutató, felelősségteljesmunkát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Premierekkel, díjnyertes produkciókkal és felújított alkotásokkal várják a közönséget a 19. Bukaresti Magyar Filmhéten, melyet november 10. és 16. között rendeznek meg a román fővárosban – tájékoztatta az MTI-t a Liszt Intézet bukaresti központja.
November 15-én a Kolozsvári Magyar Operában, a film kalotaszegi közreműködői részvételével mutatják be a Magyar menyegző című zenés, táncos, romantikus filmet.
Adódtak ugyan anyagi, szervezési nehézségek az elmúlt két évtizedben, viszont örömre ad okot, hogy jubilálhat a 20. alkalommal tartandó Ars HUNGARICA, Nagyszeben magyar kulturális fesztiválja.
A nagyváradi Szigligeti Színház Szigligeti Társulata november 8-án 19 órakor mutatja be legújabb produkcióját: a Leenane szépe című, fekete humorral átszőtt drámát. A premiert a Transilvania színpadon tartják.
A mai Magyarország és Erdély között elhelyezkedő tájegység különleges táncait és énekeit, valamint híres költőinek gondolatait, verseit idézi meg legújabb, Partium – Az Értől az Óceánig című produkciójában a Duna Művészegyüttes.
A magyar filmművészet két kiemelkedő alakja előtt tiszteleg november folyamán a kolozsvári Művész mozi.
Palocsay Zsigmond költőre, hegedűtanárra emlékeznek Kolozsváron november 5-én – közölte a szervező Györkös Mányi Albert Emlékház.
Kifejezetten nagy érdeklődés övezte az idei évben a zalánpataki falumúzeumot, ahol népes csoportok is megfordultak a nyáron, ugyanakkor az időszakosan kiállított magyar Szent Korona hiteles másolata is számos látogatót vonzott a háromszéki faluba.
Elindította a Filmtett erdélyi filmes portál a Filmtárat, amelynek célja, hogy összegyűjtse, bemutassa a fellelhető, régebbi és újabb erdélyi alkotásokat.
A legendás színházigazgató és filmrendező, Janovics Jenő alakját és a némafilmek világát idézte fel Kolozsváron Bősze Ádám zenetörténész és Palojtay János zongoraművész.
Látogatottsági adatok