
Fotó: A szerző felvétele
A Gyergyóalfaluhoz tartozó Borzonttól néhány kilométerre, a Bükkfő-dűlő fenyők koszorúzta tisztásán álló Vadárvácska erdei szálláson immár negyedik alkalommal táboroznak Erdély neves képzőművészei. A július végi táborok ötlete Gál Mihály vállalkozótól ered, aki saját erdei szállását ajánlotta fel az ideérkező művészeknek, és a táborozás idején családjával együtt dolgozik a gondtalan alkotás feltételeinek megteremtéséért. A tábor szakmai mentorai, a községben élő Balázs József festőművész, és a gyergyóalfalvi származású, de Csíkszeredában alkotó Márton Árpád festőművész már a kezdetekkor az ötletgazda mellé szegődtek.
Dilettantizmus kizárva
„Igyekeztünk a legmarkánsabb műveket jegyző erdélyi képzőművészeket meghívni a táborba, és megpróbáltuk kizárni a dilettantizmust” – fejtette ki a Krónika kérdésére Márton Árpád, aki szerint ez a feltétele annak, hogy valódi értéket hagyhassanak a falunak. A Vadárvácskában táborozó alkotók költségeinek egy részét Gyergyóalfalu önkormányzata és a Sövér Elek Alapítvány, illetve magánvállalkozók fedezik, ezért cserébe a művészek a tábor végén két-két alkotást hagynak a községnek, azt is megjelölve, melyiket szánják az önkormányzatnak és melyiket az alapítványnak. Így évről évre gyarapodnak az itt táborozó neves alkotók készítette műtárgyak, amelyekből állandó tárlat nyílt Gyergyóalfalu egyik galériájában, az elmúlt két évben pedig több kültéri szobrot is lelepleztek a község terein. Itt láthatók többek között Bálint Károly marosvásárhelyi szobrászművész Sövér Eleket és Petőfi Sándort mintázó szobrai, a galériának is otthont adó kultúrház előtt pedig az alfalvi származású Kiss Levente szobrászművész faszobrai.
Ahol értékelik a művészetet
„A művész oda megy alkotni, ahova hívják, és ahol értékelik a munkáját” – jelentette ki Bálint Károly, aki szerint Gyergyóalfalu község is ilyen hely. A gyergyóalfalvi származású, Marosvásárhelyen élő Sajgó Ilona textilművész minden évben hazatér ide, elmondása szerint felemelő érzés a szülőfalujában és a Vadárvácska táborában alkotni. Csutak Levente brassói grafikus kiemelkedő történelmi egyéniségeket ábrázoló tusrajzban állított emléket a Reneszánsz Évének. „A tábor legnagyobb értéke, hogy olyan kollégákat láthatunk újra, akikkel negyven éve nem sikerült találkoznunk” – vélekedett Simó Enikő sepsiszentgyörgyi textilművész. A kézdivásárhelyi Vetró András szobrász az esti szakmai beszélgetések fontosságára hívta fel a figyelmet, mint mondotta ezekben az a szép, hogy az idősebb kollégák is jó néven veszik a fiatalabbak építő jellegű kritikáit. A nyíregyházi Petkes Józsefet a táj romantikája nyűgözte le, szerinte a Vadárvácskában otthonra lelt rendezvény felülmúlja más táborok kényelmét.
Szobrok egyházi személyiségeknek
„Idén az egyházi személyiségeknek szeretnénk emléket állítani, ezért felkértük a táborozó szobrászainkat, hogy őket mintázzák meg” – magyarázta Gál Mihály. A tervek szerint a borzonti Szent István-búcsúkor leplezik le Vetró András Gál Tamás plébánost megörökítő domborművét, később Miholcsa József Horváth Károly plébánost ábrázoló alkotását és Sárpátki Zoltán Smihali József plébánosnak emléket állító munkáját is felavatják. Márton Áron püspök szobrát pedig a csíkszeredai Dóczi András készíti el a katolikus templom számára.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.