2007. február 28., 00:002007. február 28., 00:00
Gavrucza Tibor tanulmányait anagyváradi képzőművészeti gimnáziumban,Kristóffy János festőművész osztályábanvégezte. A kolozsvári Ion Andreescu-főiskolárahiányos román nyelvtudása miatt nem jutott be,teológiai tanulmányai közben azonban aképzőművészeti előadásokat is évekenát látogatta. Bevallása szerint lelkészimunkája mellett a festészetre évtizedeken átnem jutott elég ideje, az utóbbi években azonbanújra ecsetet vett kezébe, és alkotásaibólmár 17 egyéni kiállítást rendezett– jórészt Magyarországon. A művészszerint az érmelléki táj hangulatánakvisszaadására az akvarelltechnika a legmegfelelőbbeljárás, ezzel ugyanis a leheletfinom színharmóniákat,tónusokat is megjelenítheti.
A Nagybányán kiállítottképeket nemcsak a tárlaton lehet megtekinteni, SzámadóErnő frissen megjelent verseskötetét is a székelyhídilelkész-festő alkotásai illusztrálják.Számadó Ernő 1907-ben született Budapesten, azinasból, kifutófiúból és festőbőllett költő, meseíró több kötete mára harmincas években napvilágot látott. A másodikvilágháború után vándorszínészkéntérkezett Érkeserűbe, ahol megismerkedett a helyiföldbirtokos asszonynyal, Fekete Sárikával, ésez örökre a lápvilághoz kötözte. Újhazáját hamar megszerette: sorra írta verseit azÉrmellék szépségéről. Amagyarországi forradalom után, 1958-ban a Sass Kálmánáltal képviselt érmihályfalvi csoporttalegyütt letartóztatták, és életfogytiglanibörtönbüntetésre ítéltékhazaárulásért. Hat és fél évután szabadult, legszebb szerelmes verseit börtönéveialatt írta. A Fenyőfa a lápon címűverseskötetét már nem sikerültmegjelentetnie, a költőt 1983-ban kísértékutolsó útjára az érkeserűi reformátustemetőbe.
A negyedszázada kötetbeszánt verseket Gavrucza Tibor most szerkesztette meg, éssaját készítésű akvarelljeiveldíszítette a kiadványt. „A képeket nema versek ihlették, de az akvarellek azokról a tájakrólkészültek, amelyekről Számadó a verseketírta” – nyilatkozta lapunknak Gavrucza Tibor.
A verseskötet az Europrint kiadóés nyomda gondozásában jelent meg, aHajdú-Bihar–Bihar Eurorégió Alapítványtámogatásával.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Premierekkel, díjnyertes produkciókkal és felújított alkotásokkal várják a közönséget a 19. Bukaresti Magyar Filmhéten, melyet november 10. és 16. között rendeznek meg a román fővárosban – tájékoztatta az MTI-t a Liszt Intézet bukaresti központja.
November 15-én a Kolozsvári Magyar Operában, a film kalotaszegi közreműködői részvételével mutatják be a Magyar menyegző című zenés, táncos, romantikus filmet.
Adódtak ugyan anyagi, szervezési nehézségek az elmúlt két évtizedben, viszont örömre ad okot, hogy jubilálhat a 20. alkalommal tartandó Ars HUNGARICA, Nagyszeben magyar kulturális fesztiválja.
A nagyváradi Szigligeti Színház Szigligeti Társulata november 8-án 19 órakor mutatja be legújabb produkcióját: a Leenane szépe című, fekete humorral átszőtt drámát. A premiert a Transilvania színpadon tartják.
A mai Magyarország és Erdély között elhelyezkedő tájegység különleges táncait és énekeit, valamint híres költőinek gondolatait, verseit idézi meg legújabb, Partium – Az Értől az Óceánig című produkciójában a Duna Művészegyüttes.
A magyar filmművészet két kiemelkedő alakja előtt tiszteleg november folyamán a kolozsvári Művész mozi.
Palocsay Zsigmond költőre, hegedűtanárra emlékeznek Kolozsváron november 5-én – közölte a szervező Györkös Mányi Albert Emlékház.
Kifejezetten nagy érdeklődés övezte az idei évben a zalánpataki falumúzeumot, ahol népes csoportok is megfordultak a nyáron, ugyanakkor az időszakosan kiállított magyar Szent Korona hiteles másolata is számos látogatót vonzott a háromszéki faluba.
Elindította a Filmtett erdélyi filmes portál a Filmtárat, amelynek célja, hogy összegyűjtse, bemutassa a fellelhető, régebbi és újabb erdélyi alkotásokat.
A legendás színházigazgató és filmrendező, Janovics Jenő alakját és a némafilmek világát idézte fel Kolozsváron Bősze Ádám zenetörténész és Palojtay János zongoraművész.
Látogatottsági adatok