2007. február 28., 00:002007. február 28., 00:00
Gavrucza Tibor tanulmányait anagyváradi képzőművészeti gimnáziumban,Kristóffy János festőművész osztályábanvégezte. A kolozsvári Ion Andreescu-főiskolárahiányos román nyelvtudása miatt nem jutott be,teológiai tanulmányai közben azonban aképzőművészeti előadásokat is évekenát látogatta. Bevallása szerint lelkészimunkája mellett a festészetre évtizedeken átnem jutott elég ideje, az utóbbi években azonbanújra ecsetet vett kezébe, és alkotásaibólmár 17 egyéni kiállítást rendezett– jórészt Magyarországon. A művészszerint az érmelléki táj hangulatánakvisszaadására az akvarelltechnika a legmegfelelőbbeljárás, ezzel ugyanis a leheletfinom színharmóniákat,tónusokat is megjelenítheti.
A Nagybányán kiállítottképeket nemcsak a tárlaton lehet megtekinteni, SzámadóErnő frissen megjelent verseskötetét is a székelyhídilelkész-festő alkotásai illusztrálják.Számadó Ernő 1907-ben született Budapesten, azinasból, kifutófiúból és festőbőllett költő, meseíró több kötete mára harmincas években napvilágot látott. A másodikvilágháború után vándorszínészkéntérkezett Érkeserűbe, ahol megismerkedett a helyiföldbirtokos asszonynyal, Fekete Sárikával, ésez örökre a lápvilághoz kötözte. Újhazáját hamar megszerette: sorra írta verseit azÉrmellék szépségéről. Amagyarországi forradalom után, 1958-ban a Sass Kálmánáltal képviselt érmihályfalvi csoporttalegyütt letartóztatták, és életfogytiglanibörtönbüntetésre ítéltékhazaárulásért. Hat és fél évután szabadult, legszebb szerelmes verseit börtönéveialatt írta. A Fenyőfa a lápon címűverseskötetét már nem sikerültmegjelentetnie, a költőt 1983-ban kísértékutolsó útjára az érkeserűi reformátustemetőbe.
A negyedszázada kötetbeszánt verseket Gavrucza Tibor most szerkesztette meg, éssaját készítésű akvarelljeiveldíszítette a kiadványt. „A képeket nema versek ihlették, de az akvarellek azokról a tájakrólkészültek, amelyekről Számadó a verseketírta” – nyilatkozta lapunknak Gavrucza Tibor.
A verseskötet az Europrint kiadóés nyomda gondozásában jelent meg, aHajdú-Bihar–Bihar Eurorégió Alapítványtámogatásával.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.