2007. február 28., 00:002007. február 28., 00:00
Gavrucza Tibor tanulmányait anagyváradi képzőművészeti gimnáziumban,Kristóffy János festőművész osztályábanvégezte. A kolozsvári Ion Andreescu-főiskolárahiányos román nyelvtudása miatt nem jutott be,teológiai tanulmányai közben azonban aképzőművészeti előadásokat is évekenát látogatta. Bevallása szerint lelkészimunkája mellett a festészetre évtizedeken átnem jutott elég ideje, az utóbbi években azonbanújra ecsetet vett kezébe, és alkotásaibólmár 17 egyéni kiállítást rendezett– jórészt Magyarországon. A művészszerint az érmelléki táj hangulatánakvisszaadására az akvarelltechnika a legmegfelelőbbeljárás, ezzel ugyanis a leheletfinom színharmóniákat,tónusokat is megjelenítheti.
A Nagybányán kiállítottképeket nemcsak a tárlaton lehet megtekinteni, SzámadóErnő frissen megjelent verseskötetét is a székelyhídilelkész-festő alkotásai illusztrálják.Számadó Ernő 1907-ben született Budapesten, azinasból, kifutófiúból és festőbőllett költő, meseíró több kötete mára harmincas években napvilágot látott. A másodikvilágháború után vándorszínészkéntérkezett Érkeserűbe, ahol megismerkedett a helyiföldbirtokos asszonynyal, Fekete Sárikával, ésez örökre a lápvilághoz kötözte. Újhazáját hamar megszerette: sorra írta verseit azÉrmellék szépségéről. Amagyarországi forradalom után, 1958-ban a Sass Kálmánáltal képviselt érmihályfalvi csoporttalegyütt letartóztatták, és életfogytiglanibörtönbüntetésre ítéltékhazaárulásért. Hat és fél évután szabadult, legszebb szerelmes verseit börtönéveialatt írta. A Fenyőfa a lápon címűverseskötetét már nem sikerültmegjelentetnie, a költőt 1983-ban kísértékutolsó útjára az érkeserűi reformátustemetőbe.
A negyedszázada kötetbeszánt verseket Gavrucza Tibor most szerkesztette meg, éssaját készítésű akvarelljeiveldíszítette a kiadványt. „A képeket nema versek ihlették, de az akvarellek azokról a tájakrólkészültek, amelyekről Számadó a verseketírta” – nyilatkozta lapunknak Gavrucza Tibor.
A verseskötet az Europrint kiadóés nyomda gondozásában jelent meg, aHajdú-Bihar–Bihar Eurorégió Alapítványtámogatásával.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.