
Fotó: A szerző felvétele
2010. május 21., 11:192010. május 21., 11:19
A hamvasi életmű kiváló ismerőjévé, interpretátorává vált. Hamvas műveinek megjelentetése érdekében megalapította a Medio Kiadót. Dúl Antal jelenleg több metafizikai, ezoterikus bölcselettel foglalkozó kör előadója, mint a Szintézis Szabadegyetem vagy a Hamvas Kollégium.
Főként Hamvas hatására spirituális szabadságot hirdető, egyházi dogmáktól mentes, széles látókörű gondolkodóvá vált. Marosvásárhelyen nem először tartott előadást. Szerda esti, több mint másfél órás eszmefuttatásában leginkább arról értekezett, hogy miért van mély válságban az emberiség, és főként Európa. Mint mondta: a hagyományos vallásokat végtelenül tiszteli, de ezekkel mostanában sok bajunk van. „Két külön dolog a vallás és a vallás fölötti állapot. Mindkettőnek van ezoterikus (belső) és exoterikus (külső) oldala.
Az exoterikus az a dualista világ, amelyben a teremtő és a teremtett létezik” – magyarázta Dúl Antal. Majd hosszasan taglalta a Jézus körül az egyház által kidolgozott mitológiát, amelyet végeredményben károsnak, megtévesztőnek tart. „Kétezer éve nem vesszük komolyan Jézus szavait: bennetek van a mennyek országa” – figyelmeztetett Dúl. „Az ezoterikus gondolkodásmód alapja az, hogy Isten mindenben benne van, de ez nem azonos a panteizmussal” – mondta. Akik a keresztény kultúrkörben ezoterikus módon gondolkodtak, mindig a perifériára sodródtak, eretneknek kiáltották ki őket. „Mindennel, az utolsó porszemmel is egyek vagyunk. Hamvas Béla ezt az egységtudatot hagyománynak nevezi” – magyarázta gondolatait Dúl Antal.
Az ezoterikus gondolkodásmódot a vallások zöme kiszorította a hétköznapokból. Az ezoterikus életmód egyik fő parancsa a „nem ártani”, és a fő megnyilvánulási formája a szenvedélymentes egykedvűség, a szent közöny, a lét nyugodt elfogadása. Dúl úgy véli: most, amikor ébredezünk az „európai álomból”, ez a gondolkodásmód is lassan teret hódít.
Dúl Antal ugyanakkor óvott „a sarlatán ezotériától, ami elárasztotta Európát”. Viszont örvendetesen terjed az egység és teljesség tudata. Utalt rá: a szellem, az individuum és az anyag hármassága alkotja ezt az egységet a hinduknál. A mai világban még az anyagiasság és az individuum uralkodik. Úgy véli: a jelenkori világ válságáért főleg a szellemi gondolkodók a felelősek, az úgynevezett brahmanok, akik „a szellemi kasztot alkotják, fényszerű állapotban vannak, és látnak. Ők a meditáló emberek, akik legyőzték magukban a gőgöt, az önbecsülést, a dualisztikus a rivalizációt, a harcot. Sajnos Európában egyelőre nem léteznek”. Ugyanakkor hisz abban, hogy az egocentrizmus letűnőben van, és ha lassan is, de a külsőségektől a centrum, a belső lényeg felé fordulnak az emberek.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.