
Fotó: A szerző felvétele
2010. május 21., 11:192010. május 21., 11:19
A hamvasi életmű kiváló ismerőjévé, interpretátorává vált. Hamvas műveinek megjelentetése érdekében megalapította a Medio Kiadót. Dúl Antal jelenleg több metafizikai, ezoterikus bölcselettel foglalkozó kör előadója, mint a Szintézis Szabadegyetem vagy a Hamvas Kollégium.
Főként Hamvas hatására spirituális szabadságot hirdető, egyházi dogmáktól mentes, széles látókörű gondolkodóvá vált. Marosvásárhelyen nem először tartott előadást. Szerda esti, több mint másfél órás eszmefuttatásában leginkább arról értekezett, hogy miért van mély válságban az emberiség, és főként Európa. Mint mondta: a hagyományos vallásokat végtelenül tiszteli, de ezekkel mostanában sok bajunk van. „Két külön dolog a vallás és a vallás fölötti állapot. Mindkettőnek van ezoterikus (belső) és exoterikus (külső) oldala.
Az exoterikus az a dualista világ, amelyben a teremtő és a teremtett létezik” – magyarázta Dúl Antal. Majd hosszasan taglalta a Jézus körül az egyház által kidolgozott mitológiát, amelyet végeredményben károsnak, megtévesztőnek tart. „Kétezer éve nem vesszük komolyan Jézus szavait: bennetek van a mennyek országa” – figyelmeztetett Dúl. „Az ezoterikus gondolkodásmód alapja az, hogy Isten mindenben benne van, de ez nem azonos a panteizmussal” – mondta. Akik a keresztény kultúrkörben ezoterikus módon gondolkodtak, mindig a perifériára sodródtak, eretneknek kiáltották ki őket. „Mindennel, az utolsó porszemmel is egyek vagyunk. Hamvas Béla ezt az egységtudatot hagyománynak nevezi” – magyarázta gondolatait Dúl Antal.
Az ezoterikus gondolkodásmódot a vallások zöme kiszorította a hétköznapokból. Az ezoterikus életmód egyik fő parancsa a „nem ártani”, és a fő megnyilvánulási formája a szenvedélymentes egykedvűség, a szent közöny, a lét nyugodt elfogadása. Dúl úgy véli: most, amikor ébredezünk az „európai álomból”, ez a gondolkodásmód is lassan teret hódít.
Dúl Antal ugyanakkor óvott „a sarlatán ezotériától, ami elárasztotta Európát”. Viszont örvendetesen terjed az egység és teljesség tudata. Utalt rá: a szellem, az individuum és az anyag hármassága alkotja ezt az egységet a hinduknál. A mai világban még az anyagiasság és az individuum uralkodik. Úgy véli: a jelenkori világ válságáért főleg a szellemi gondolkodók a felelősek, az úgynevezett brahmanok, akik „a szellemi kasztot alkotják, fényszerű állapotban vannak, és látnak. Ők a meditáló emberek, akik legyőzték magukban a gőgöt, az önbecsülést, a dualisztikus a rivalizációt, a harcot. Sajnos Európában egyelőre nem léteznek”. Ugyanakkor hisz abban, hogy az egocentrizmus letűnőben van, és ha lassan is, de a külsőségektől a centrum, a belső lényeg felé fordulnak az emberek.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.