
Fotó: Krónika
2007. június 18., 00:002007. június 18., 00:00
Az évforduló elõestéjén, szombaton az író marosvásárhelyi, Vörösmarty (Mãrãºti) utcai lakóháza elõtt gyûltek össze tisztelõi, és ekkor helyezték el az emléktáblát, amely jelzi, hogy itt élt és alkotott negyven évig a Kossuth- és Herder-díjas író. Hunyadi László szobrászmûvész alkotását Markó Béla költõ, RMDSZ-elnök leplezte le (képünkön). Gálfalvi György, az ünnepség szervezõje elmondta, ötödik alkalommal gyûltek össze ilyen nagy számban Sütõ András tisztelõi, hogy születésnapján köszöntsék az írót – illetve ezúttal, hogy megemlékezzenek róla. Elõször 1987-ben a hatalom tiltása ellenére az Új Élet szerkesztõségében rendeztek ünnepséget, majd 1992-ben a Kultúrpalota telt meg zsúfolásig, akárcsak 1997-ben. Legutóbb 2002-ben gyûltek össze a barátok és pályatársak, hogy a 75 éves írót köszöntsék.
Markó Béla egykori barátként, bajtársként emlékezett Sütõ Andrásra. Beszédében a Vörösmarty utca névváltoztatását elemezte, szerinte a Mãrãºti az eredeti név torz anagrammája. „Ilyen utcában, ilyen városban vagyunk most mindannyian, és minden bizonnyal ilyen élet van mögöttünk: torz anagramma. El is akarták rejteni a múltat, de nem is akarták teljesen felszámolni, így szürkültünk, így szikárodtunk, így tûntek el sorra-szerre az ajakkerekítéses hangok körülöttünk. Abból a fekete-fehér filmbõl, amelynek 1989 elõtt szereplõi voltunk, csak keveseknek sikerült színes filmet varázsolniuk. Sütõ András, aki a minap még itt volt közöttünk, az egyik legnagyobb mestere volt ennek az átváltozásnak”– fogalmazott Markó Béla, aki a fekete március tragikus eseményeit is felelevenítette. A rendezvényen a Magyar Mûvészetért Alapítvány vezetõje is felszólalt. Gubcsi Lajos elmondta, az idén alapított Árpád fejedelem-díjat posztumusz Sütõ Andrásnak ítélték.
Tegnap az író szülõfalujában, a mezõségi Pusztakamaráson is emlékünnepséget szerveztek. A református templomban tartott rendezvényen részt vett Görömbei András irodalomtörténész, Péntek János nyelvész, professzor, Kántor Lajos irodalomkritikus, Cselényi László, a Duna Televízió elnöke és Kötõ József, az Erdélyi Magyar Közmûvelõdési Egyesület vezetõje. Az egykori pályatársak a tavaly októberben elhunyt író munkásságát, életmûvét méltatták. Bágyoni Szabó István költõ és Dobos László író levélben küldte el emlékezõ írását. Kónya László lelkész az ötven évvel ezelõtti eseményeket idézte fel, amikor Pusztakamaráson szolgált.
Az ünneplõ közönség elõtt leplezték le a Balázs Antal kopjafafaragó készítette emléktáblát, valamint Hunyadi László szobrászmûvész Sütõ Andrásról készült emlékplakettjét, a Vásárhelyen felavatott mû hasonmását.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.