Fotó: Boda L. Gergely
A parasztház, polgárház, iparcsarnok, palota típusú zsinagógákon kívül léteznek a bizánci, katolikus, protestáns templom típusúak is – derül ki abból a kiállításból, amely a vásárhelyi Kultúrpalota előcsarnokában látható.
2016. március 06., 16:342016. március 06., 16:34
A Kelet-Közép-Európa zsinagógái 1782–1944 című kiállítás Magyarország csíkszeredai főkonzulátusa, a Maros Megyei Múzeum és a Marosvásárhelyi Zsidó Hitközség szervezésében nyílt meg péntek délután, a Kossuth és Arany János utca találkozásánál levő kis parkban álló holokausztemlékműnél tartott rövid megemlékezés után. Kilyén Ilka magyarul, Ion Rițiu románul adta elő Radnóti Miklós Töredék című versét.
A Kultúrpalota előcsarnokában Csige Sándor Zoltán főkonzul beszélt a zsinagógákról, illetve arról, hogy a zsidó közösségek milyen jelentős szerepet vállaltak a városok gazdasági, társadalmi és kulturális életében. A zsinagóga azt is jelentette, hogy ezek a közösségek „otthon érezték” magukat az illető településeken, politikai meggyőződésüktől, világszemléletüktől függetlenül magyar anyanyelvűek, a magyar kultúra részesei voltak. Nagyvállalkozók, kiskereskedők, iparosok, kézművesek, értelmiségiek alkották egykor azt a közösséget, amelynek ma már inkább csak az emléke maradt fenn – mutatott rá a főkonzul.
Gazdagodtak a befogadó nemzetek
Jelenleg Magyarország tölti be a Nemzetközi Holokausztemlékezési Szövetség (IHRA) soros elnökségi tisztségét, március 8-tól pedig Románia veszi át ezt a feladatot. Füzes Oszkár, Magyarország volt bukaresti nagykövete, mint az IHRA jelenlegi elnökségének vezetőségi tagja volt jelen a tárlatnyitón.
„A zsidó közösségek mi mindent adtak az őket befogadó nemzeteknek Kelet-Közép-Európában, ahol a csehek, szlovákok, magyarok, ukránok, románok, lengyelek nemcsak az épített örökséggel gazdagodtak, hanem mindazzal, ami ma már beépült a szívünkbe, lelkünkbe és az elménkbe: az egymás iránti tisztelettel, az egyéni és a közösségi jogok elismerésével, azzal, hogy nem súlyra mérik az embert, vagy az adott közösséget, hanem tudása, embersége, magatartása szerint, hogy mekkora az ereje, hogy megmaradjon, és képes legyen megújulni. Hogy mekkora veszteség érte Magyarországot a második világháború idején a nácizmus hatalomra jutásával, az felmérhetetlen” – mondta Füzes. Hozzátette, Magyarország a bocsánatkérésen túl is szembenézett ezzel és jó úton halad, hogy az egész társadalom megtegye ezt.
Időutazás két évszázadon keresztül
Időutazásra hív a kiállítás, amely az épített örökség által ismerteti a zsidó emancipációt Kelet-Közép-Európában. A fennálló zsinagógákról készült felvételek a zsidóság felszabadulásához vezető két évszázados úton kísérnek végig. A 18. századtól indul az időutazás, amikor elhagyták addigi lakhelyüket és a mostani Horvátország, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna falvaiban, városaiban telepedtek le.
A vándorlás kulturális átalakulást is hozott, a hagyományos zsidó életformát a modern élet mindennapjai váltották fel, ezáltal a zsidók koruk társadalmának szerves részévé váltak. Nem csupán az emancipáció lépcsőfokait szemlélteti a tárlat, de azt a toleranciát is, ahogy Kelet-Közép-Európa népei fogadták és befogadták e közösségeket és ahogy a zsidóság alkalmazkodott a befogadó nemzetek elvárásaihoz, hagyományaihoz.
A tárlatnyitón Dub László, a marosvásárhelyi zsidó hitközség elnöke, Spielmann Mihály történész és Soós Zoltán, a Maros megyei múzeum igazgatója, polgármesterjelölt is megosztotta gondolatait, majd a kolozsvári Mazel Tov klezmer együttes előadásával ért véget a rendezvény.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!