Fotó: Boda L. Gergely
A parasztház, polgárház, iparcsarnok, palota típusú zsinagógákon kívül léteznek a bizánci, katolikus, protestáns templom típusúak is – derül ki abból a kiállításból, amely a vásárhelyi Kultúrpalota előcsarnokában látható.
2016. március 06., 16:342016. március 06., 16:34
A Kelet-Közép-Európa zsinagógái 1782–1944 című kiállítás Magyarország csíkszeredai főkonzulátusa, a Maros Megyei Múzeum és a Marosvásárhelyi Zsidó Hitközség szervezésében nyílt meg péntek délután, a Kossuth és Arany János utca találkozásánál levő kis parkban álló holokausztemlékműnél tartott rövid megemlékezés után. Kilyén Ilka magyarul, Ion Rițiu románul adta elő Radnóti Miklós Töredék című versét.
A Kultúrpalota előcsarnokában Csige Sándor Zoltán főkonzul beszélt a zsinagógákról, illetve arról, hogy a zsidó közösségek milyen jelentős szerepet vállaltak a városok gazdasági, társadalmi és kulturális életében. A zsinagóga azt is jelentette, hogy ezek a közösségek „otthon érezték” magukat az illető településeken, politikai meggyőződésüktől, világszemléletüktől függetlenül magyar anyanyelvűek, a magyar kultúra részesei voltak. Nagyvállalkozók, kiskereskedők, iparosok, kézművesek, értelmiségiek alkották egykor azt a közösséget, amelynek ma már inkább csak az emléke maradt fenn – mutatott rá a főkonzul.
Gazdagodtak a befogadó nemzetek
Jelenleg Magyarország tölti be a Nemzetközi Holokausztemlékezési Szövetség (IHRA) soros elnökségi tisztségét, március 8-tól pedig Románia veszi át ezt a feladatot. Füzes Oszkár, Magyarország volt bukaresti nagykövete, mint az IHRA jelenlegi elnökségének vezetőségi tagja volt jelen a tárlatnyitón.
„A zsidó közösségek mi mindent adtak az őket befogadó nemzeteknek Kelet-Közép-Európában, ahol a csehek, szlovákok, magyarok, ukránok, románok, lengyelek nemcsak az épített örökséggel gazdagodtak, hanem mindazzal, ami ma már beépült a szívünkbe, lelkünkbe és az elménkbe: az egymás iránti tisztelettel, az egyéni és a közösségi jogok elismerésével, azzal, hogy nem súlyra mérik az embert, vagy az adott közösséget, hanem tudása, embersége, magatartása szerint, hogy mekkora az ereje, hogy megmaradjon, és képes legyen megújulni. Hogy mekkora veszteség érte Magyarországot a második világháború idején a nácizmus hatalomra jutásával, az felmérhetetlen” – mondta Füzes. Hozzátette, Magyarország a bocsánatkérésen túl is szembenézett ezzel és jó úton halad, hogy az egész társadalom megtegye ezt.
Időutazás két évszázadon keresztül
Időutazásra hív a kiállítás, amely az épített örökség által ismerteti a zsidó emancipációt Kelet-Közép-Európában. A fennálló zsinagógákról készült felvételek a zsidóság felszabadulásához vezető két évszázados úton kísérnek végig. A 18. századtól indul az időutazás, amikor elhagyták addigi lakhelyüket és a mostani Horvátország, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna falvaiban, városaiban telepedtek le.
A vándorlás kulturális átalakulást is hozott, a hagyományos zsidó életformát a modern élet mindennapjai váltották fel, ezáltal a zsidók koruk társadalmának szerves részévé váltak. Nem csupán az emancipáció lépcsőfokait szemlélteti a tárlat, de azt a toleranciát is, ahogy Kelet-Közép-Európa népei fogadták és befogadták e közösségeket és ahogy a zsidóság alkalmazkodott a befogadó nemzetek elvárásaihoz, hagyományaihoz.
A tárlatnyitón Dub László, a marosvásárhelyi zsidó hitközség elnöke, Spielmann Mihály történész és Soós Zoltán, a Maros megyei múzeum igazgatója, polgármesterjelölt is megosztotta gondolatait, majd a kolozsvári Mazel Tov klezmer együttes előadásával ért véget a rendezvény.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!