A brassói aprópecsenyének köze sincs a Cenk alatti városhoz, kitalálója névadáskor mindössze rábökött a térképre, az Ujházi tyúkhúsleves pedig tulajdonképpen kakasból készül – tudhatták meg egyebek mellett mindazok, akik részt vettek pénteken a nagyváradi Törzsasztalon.
2015. február 01., 18:402015. február 01., 18:40
Az irodalmi beszélgető est vendége ezúttal a gasztronómiai témákban is alkotó Cserna Szabó András író volt. Kőrössi P. József moderátor rögtön az elején erdélyi gyökereiről kezdte faggatni a szerzőt, kiderült, édesapja Kolozsváron született, azt követően költözött át a család Magyarországra, nagyapja, Szabó Endre pedig az Ellenzék munkatársa volt. Ő maga szívesen jár Kolozsvárra, ösztöndíjjal fél évig élt is a kincses városban, ott fejezte be Szíved helyén épül már a halálcsillag című regényét.
Cserna Szabó András sok pályatársához hasonlóan a Sárkányfű irodalmi és művészeti folyóiratnál kezdte, majd onnan éles kanyarral a Magyar Konyha gasztronómiai lap következett. Mint kiderült, a váltás tulajdonképpen kényszerpálya volt – nagybátyja kártyán nyerte el a folyóiratot, s kérte fel annak szerkesztésére.
Első lépésként irodalmi rovatot indított, s azóta is érdekli az irodalom és a gasztronómia összefonódása. Mint Váradon elárulta, most éppen egy gasztro témájú könyvvel készül, amelynek a pacal lesz a témája – 77 rég elfeledett receptet ismerhetnek meg majd az érdeklődők.
Nem csak a klasszikus receptek érdeklik ugyanakkor a fiatal írót, a másnaposságra is számtalan gyógyírt fel tud kapásból sorolni. Egyebek mellett ezeket is összegyűjtötte Darida Benedekkel közösen a Nagy macskajajkönyvben, amely saját elmondása szerint nem más, mint a másnaposság kultúrtörténete Szókratésztól Hrabalon, Haseken és Hajnóczy Péteren át a mai korig.
Nem volt egyébként nehéz dolguk a kötet összeállításában, mivel nagyon kevés olyan író/költő akadt, aki nem szerette az italt. Ezt Czeizel Endre genetikus is igazolja – a költők alkoholfogyasztási szokásait vizsgálva kiderítette ugyanis, hogy miközben a lakosság körében a 40 százalékos azok aránya, akik isznak, a versfaragóknál ez eléri a 70 százalékot.
Sokan ismerhetik ugyanakkor Cserna Szabó Andrást az Élet és irodalom hasábjairól is, ahol esszésorozatot közölt neves írókról. Mint Kőrössi P. is megfogalmazta, bátor írások voltak ezek, nem fogta vissza magát, még Hemingwaynek is beszólt, giccsírónak nevezve a Nobel-díjas szerzőt.
„Belőlem hiányzik a komolyság, amiben nincs önirónia, humor, nem szórakoztató, az rólam íróként és olvasóként is lepattan” – vallotta be a váradi közönségnek Cserna Szabó András, majd egy rövid novellával illusztrálta is, hogy ez valóban így van.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!