Fotó: André Ferenc
Jánosi Andrea kolozsvári képzőművész volt az Irodalmi Jelen folyóirat 8. íróműhelyének vendége hétfő este a kolozsvári Bulgakov irodalmi kávéházban.
2015. május 05., 19:252015. május 05., 19:25
2015. május 06., 15:442015. május 06., 15:44
„Irodalom és képzőművészet között van átjárás, egyébként illusztrációk sem lennének” – szögezte le a művész, aki számos kötetet is illusztrált már pályafutása alatt. Mint mondta: a próza „kényelmesebb műfaj” az illusztrációt készítő képzőművész számára, a versekkel viszont óvatosabban bánik, többször végig kell őket olvasnia.
Az est házigazdája Varga Melinda költő, újságíró volt. A képzőművészt az íróműhely tagjai néhány verssel, illetve prózai alkotással lepték meg, amelyeket az ő festményei ihlettek, a szóban forgó festményeket pedig ki is vetítették a közönségnek. Jánosi Andrea elmondta: a kivetített alkotások önálló festmények, nem illusztrációnak készültek, az összesen 20 képből álló sorozatból kilencet küldött el az Irodalmi Jelen munkatársainak ihletforrásként.
Arra a kérdésre, hogy miért hiányoznak a képekről az emberi arcok, és miért helyettesítik őket sok esetben állatfejek, Jánosi Andrea elmondta: többek között azért, mert különben felismerhetőek lennének az utcán, vagy akár a Bulgakov kávézóban az ábrázolt személyek. Hozzáfűzte: sokszor álmokat festett meg, amelyeknek a történetére nem mindig emlékezett, de megmaradtak emlékezetében a helyszínek.
A képzőművész ugyanakkor azt is elárulta, hogy illusztrátorként először nem irodalmi, hanem helytörténeti szöveggel találkozott, amikor a Kincses képeskönyvek sorozat képeit festette. Csak később kezdett versesköteteket is illusztrálni: először a Kányádi Sándor által fordított, Volt egyszer egy kis zsidó című jiddis népköltészeti válogatáshoz rajzolt. Varga Melinda kérdésére elárulta: nem rajong túlzottan a különböző díjakért, ugyanis az a véleménye, hogy azokhoz még túl fiatal.
Azt is elárulta, nehezebb számára a gyerekkönyveket illusztrálni, hiszen itt vissza kellett önmagát fognia ahhoz, hogy a célzott korosztály számára is megfelelő legyen a képek megjelenítése. Erre az évre is vannak egyébként „könyves megrendelései”, készül a Kincses képeskönyvek 8. kötete, amely Sepsiszentgyörgyöt mutatja be, ezenkívül egy meséskönyv is készül a nyárra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!