
Fotó: André Ferenc
Jánosi Andrea kolozsvári képzőművész volt az Irodalmi Jelen folyóirat 8. íróműhelyének vendége hétfő este a kolozsvári Bulgakov irodalmi kávéházban.
2015. május 05., 19:252015. május 05., 19:25
2015. május 06., 15:442015. május 06., 15:44
„Irodalom és képzőművészet között van átjárás, egyébként illusztrációk sem lennének” – szögezte le a művész, aki számos kötetet is illusztrált már pályafutása alatt. Mint mondta: a próza „kényelmesebb műfaj” az illusztrációt készítő képzőművész számára, a versekkel viszont óvatosabban bánik, többször végig kell őket olvasnia.
Az est házigazdája Varga Melinda költő, újságíró volt. A képzőművészt az íróműhely tagjai néhány verssel, illetve prózai alkotással lepték meg, amelyeket az ő festményei ihlettek, a szóban forgó festményeket pedig ki is vetítették a közönségnek. Jánosi Andrea elmondta: a kivetített alkotások önálló festmények, nem illusztrációnak készültek, az összesen 20 képből álló sorozatból kilencet küldött el az Irodalmi Jelen munkatársainak ihletforrásként.
Arra a kérdésre, hogy miért hiányoznak a képekről az emberi arcok, és miért helyettesítik őket sok esetben állatfejek, Jánosi Andrea elmondta: többek között azért, mert különben felismerhetőek lennének az utcán, vagy akár a Bulgakov kávézóban az ábrázolt személyek. Hozzáfűzte: sokszor álmokat festett meg, amelyeknek a történetére nem mindig emlékezett, de megmaradtak emlékezetében a helyszínek.
A képzőművész ugyanakkor azt is elárulta, hogy illusztrátorként először nem irodalmi, hanem helytörténeti szöveggel találkozott, amikor a Kincses képeskönyvek sorozat képeit festette. Csak később kezdett versesköteteket is illusztrálni: először a Kányádi Sándor által fordított, Volt egyszer egy kis zsidó című jiddis népköltészeti válogatáshoz rajzolt. Varga Melinda kérdésére elárulta: nem rajong túlzottan a különböző díjakért, ugyanis az a véleménye, hogy azokhoz még túl fiatal.
Azt is elárulta, nehezebb számára a gyerekkönyveket illusztrálni, hiszen itt vissza kellett önmagát fognia ahhoz, hogy a célzott korosztály számára is megfelelő legyen a képek megjelenítése. Erre az évre is vannak egyébként „könyves megrendelései”, készül a Kincses képeskönyvek 8. kötete, amely Sepsiszentgyörgyöt mutatja be, ezenkívül egy meséskönyv is készül a nyárra.
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
szóljon hozzá!