
Fotó: André Ferenc
Jánosi Andrea kolozsvári képzőművész volt az Irodalmi Jelen folyóirat 8. íróműhelyének vendége hétfő este a kolozsvári Bulgakov irodalmi kávéházban.
2015. május 05., 19:252015. május 05., 19:25
2015. május 06., 15:442015. május 06., 15:44
„Irodalom és képzőművészet között van átjárás, egyébként illusztrációk sem lennének” – szögezte le a művész, aki számos kötetet is illusztrált már pályafutása alatt. Mint mondta: a próza „kényelmesebb műfaj” az illusztrációt készítő képzőművész számára, a versekkel viszont óvatosabban bánik, többször végig kell őket olvasnia.
Az est házigazdája Varga Melinda költő, újságíró volt. A képzőművészt az íróműhely tagjai néhány verssel, illetve prózai alkotással lepték meg, amelyeket az ő festményei ihlettek, a szóban forgó festményeket pedig ki is vetítették a közönségnek. Jánosi Andrea elmondta: a kivetített alkotások önálló festmények, nem illusztrációnak készültek, az összesen 20 képből álló sorozatból kilencet küldött el az Irodalmi Jelen munkatársainak ihletforrásként.
Arra a kérdésre, hogy miért hiányoznak a képekről az emberi arcok, és miért helyettesítik őket sok esetben állatfejek, Jánosi Andrea elmondta: többek között azért, mert különben felismerhetőek lennének az utcán, vagy akár a Bulgakov kávézóban az ábrázolt személyek. Hozzáfűzte: sokszor álmokat festett meg, amelyeknek a történetére nem mindig emlékezett, de megmaradtak emlékezetében a helyszínek.
A képzőművész ugyanakkor azt is elárulta, hogy illusztrátorként először nem irodalmi, hanem helytörténeti szöveggel találkozott, amikor a Kincses képeskönyvek sorozat képeit festette. Csak később kezdett versesköteteket is illusztrálni: először a Kányádi Sándor által fordított, Volt egyszer egy kis zsidó című jiddis népköltészeti válogatáshoz rajzolt. Varga Melinda kérdésére elárulta: nem rajong túlzottan a különböző díjakért, ugyanis az a véleménye, hogy azokhoz még túl fiatal.
Azt is elárulta, nehezebb számára a gyerekkönyveket illusztrálni, hiszen itt vissza kellett önmagát fognia ahhoz, hogy a célzott korosztály számára is megfelelő legyen a képek megjelenítése. Erre az évre is vannak egyébként „könyves megrendelései”, készül a Kincses képeskönyvek 8. kötete, amely Sepsiszentgyörgyöt mutatja be, ezenkívül egy meséskönyv is készül a nyárra.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
szóljon hozzá!