Fotó: André Ferenc
Jánosi Andrea kolozsvári képzőművész volt az Irodalmi Jelen folyóirat 8. íróműhelyének vendége hétfő este a kolozsvári Bulgakov irodalmi kávéházban.
2015. május 05., 19:252015. május 05., 19:25
2015. május 06., 15:442015. május 06., 15:44
„Irodalom és képzőművészet között van átjárás, egyébként illusztrációk sem lennének” – szögezte le a művész, aki számos kötetet is illusztrált már pályafutása alatt. Mint mondta: a próza „kényelmesebb műfaj” az illusztrációt készítő képzőművész számára, a versekkel viszont óvatosabban bánik, többször végig kell őket olvasnia.
Az est házigazdája Varga Melinda költő, újságíró volt. A képzőművészt az íróműhely tagjai néhány verssel, illetve prózai alkotással lepték meg, amelyeket az ő festményei ihlettek, a szóban forgó festményeket pedig ki is vetítették a közönségnek. Jánosi Andrea elmondta: a kivetített alkotások önálló festmények, nem illusztrációnak készültek, az összesen 20 képből álló sorozatból kilencet küldött el az Irodalmi Jelen munkatársainak ihletforrásként.
Arra a kérdésre, hogy miért hiányoznak a képekről az emberi arcok, és miért helyettesítik őket sok esetben állatfejek, Jánosi Andrea elmondta: többek között azért, mert különben felismerhetőek lennének az utcán, vagy akár a Bulgakov kávézóban az ábrázolt személyek. Hozzáfűzte: sokszor álmokat festett meg, amelyeknek a történetére nem mindig emlékezett, de megmaradtak emlékezetében a helyszínek.
A képzőművész ugyanakkor azt is elárulta, hogy illusztrátorként először nem irodalmi, hanem helytörténeti szöveggel találkozott, amikor a Kincses képeskönyvek sorozat képeit festette. Csak később kezdett versesköteteket is illusztrálni: először a Kányádi Sándor által fordított, Volt egyszer egy kis zsidó című jiddis népköltészeti válogatáshoz rajzolt. Varga Melinda kérdésére elárulta: nem rajong túlzottan a különböző díjakért, ugyanis az a véleménye, hogy azokhoz még túl fiatal.
Azt is elárulta, nehezebb számára a gyerekkönyveket illusztrálni, hiszen itt vissza kellett önmagát fognia ahhoz, hogy a célzott korosztály számára is megfelelő legyen a képek megjelenítése. Erre az évre is vannak egyébként „könyves megrendelései”, készül a Kincses képeskönyvek 8. kötete, amely Sepsiszentgyörgyöt mutatja be, ezenkívül egy meséskönyv is készül a nyárra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!