Az igaz, meghökkentő első mondat

„Az Erdélyi Magyar Írók Ligája hagyományosan minden évben kiosztotta az E-MIL Méhes György-nagydíjat és az E-MIL Méhes György-debütdíjat. Idén megjelent négy új díj vers, próza, irodalomtudomány és -kritika, valamint gyermekirodalom kategóriában” – mondta el bevezetésként Murányi Sándor Olivér író, házigazda kérdésére László Noémi költő, az E-MIL elnöke.

Az esten a díjazottakkal és a díjnyertes kötetekkel – Király László költő Készülődés Pazsgába című, Szántai János költő, író, producer, forgatókönyvíróval A jó, a rossz, a csúnya és egyéb mesebeli párbajok című, valamint Molnár Vilmos prózaíró Az ördög megint Csíkban című kötetével – ismerkedhettek meg a részvevők.

Az E-MIL irodalomtudományért és -kritikáért járó díját dr. Fried Istvánnak adományozta, az udvarhelyiek által már jól ismert „tanár úr” azonban nem tudott részt venni az eseményen. Milyennek kell lennie az első mondatnak? – tette fel a kérdést a meghívottaknak László Noémi. Molnár Vilmos szerint igaznak, meghökkentőnek.

„Az első mondat olyan, mint egy ígéret, kötelezi az írót, hogy a továbbiakban se okozzon csalódást az olvasónak” – fejtette ki. Király László úgy fogalmazott, a vers lebegőbb, irreálisabb és egyben sűrítettebb is, mint a próza, ezért megtervezni nem lehet. Szántai János a filmbeli horogról beszélt, amin a néző, mint a hal, felakad és a horgász, vagyis a rendező berántja a film világába. A beszélgetés vallomástételre késztette Molnár Vilmost: ezúton mondott köszönetet szerkesztőtársának, Lövétei Lázár Lászlónak, a Székelyföld irodalmi folyóirat főszerkesztőjének, ki díjnyertes kötetének címét adta.

A felolvasásokat követően Lakatos Mihály, a Balassi Intézet sepsiszentgyörgyi kulturális központjának igazgatója köszöntötte a díjazottakat, „két szép mondattal” ajándékozva meg a hallgatóságot. „A díjak a múlandó embernek szólnak, a művek az örökkévalóságnak. És minden egyes mű egy szem abban a láncban, melyet magyar irodalomnak nevezünk” – hangsúlyozta Lakatos, Claude Roy francia költőt is idézve, ki szerint az irodalom tökéletesen haszontalan – egyetlen haszna, hogy élni segít.

Kovács Eszter