
Díjkiosztó gálát tartott az E-MIL a székelyudvarhelyi G Café kávézóban szombaton, a tizenegyedik alkalommal tartott rendezvény mintegy megkoronázása volt a kávézó idei kulturális eseményeinek – az elmúlt hónapokban a jelenkori irodalom nagyjait látta vendégül a kultúrkocsma: Bodor Ádámot, Kányádi Sándort, Laczkfi Jánost, Grecsó Krisztiánt vagy legutóbb Esterházy Pétert.
2013. december 15., 23:142013. december 15., 23:14
„Az Erdélyi Magyar Írók Ligája hagyományosan minden évben kiosztotta az E-MIL Méhes György-nagydíjat és az E-MIL Méhes György-debütdíjat. Idén megjelent négy új díj vers, próza, irodalomtudomány és -kritika, valamint gyermekirodalom kategóriában” – mondta el bevezetésként Murányi Sándor Olivér író, házigazda kérdésére László Noémi költő, az E-MIL elnöke.
Az esten a díjazottakkal és a díjnyertes kötetekkel – Király László költő Készülődés Pazsgába című, Szántai János költő, író, producer, forgatókönyvíróval A jó, a rossz, a csúnya és egyéb mesebeli párbajok című, valamint Molnár Vilmos prózaíró Az ördög megint Csíkban című kötetével – ismerkedhettek meg a részvevők.
Az E-MIL irodalomtudományért és -kritikáért járó díját dr. Fried Istvánnak adományozta, az udvarhelyiek által már jól ismert „tanár úr” azonban nem tudott részt venni az eseményen. Milyennek kell lennie az első mondatnak? – tette fel a kérdést a meghívottaknak László Noémi. Molnár Vilmos szerint igaznak, meghökkentőnek.
„Az első mondat olyan, mint egy ígéret, kötelezi az írót, hogy a továbbiakban se okozzon csalódást az olvasónak” – fejtette ki. Király László úgy fogalmazott, a vers lebegőbb, irreálisabb és egyben sűrítettebb is, mint a próza, ezért megtervezni nem lehet. Szántai János a filmbeli horogról beszélt, amin a néző, mint a hal, felakad és a horgász, vagyis a rendező berántja a film világába. A beszélgetés vallomástételre késztette Molnár Vilmost: ezúton mondott köszönetet szerkesztőtársának, Lövétei Lázár Lászlónak, a Székelyföld irodalmi folyóirat főszerkesztőjének, ki díjnyertes kötetének címét adta.
A felolvasásokat követően Lakatos Mihály, a Balassi Intézet sepsiszentgyörgyi kulturális központjának igazgatója köszöntötte a díjazottakat, „két szép mondattal” ajándékozva meg a hallgatóságot. „A díjak a múlandó embernek szólnak, a művek az örökkévalóságnak. És minden egyes mű egy szem abban a láncban, melyet magyar irodalomnak nevezünk” – hangsúlyozta Lakatos, Claude Roy francia költőt is idézve, ki szerint az irodalom tökéletesen haszontalan – egyetlen haszna, hogy élni segít.
Kovács Eszter
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
szóljon hozzá!