
Harold Pinter A gondnok című darabjával készül legújabb bemutatójára a marosvásárhelyi Spectrum Színház. Az előadás az alkotók szerint az emberi kapcsolatok bonyolultságáról, vonzásról és taszításról, befogadásról és elutasításról szól.
2015. október 26., 22:292015. október 26., 22:29
A kedd este 7 órától bemutatandó produkció rendezője Kovács Levente, aki a színészekkel – Szélyes Ferenccel, Kinda Szilárddal, Kovács Károllyal és Márton Katinkával –, illetve Török Violával, a társulat művészeti vezetőjével a hétfői beharangozó sajtótájékoztatón a darabválasztás jelentőségéről beszélt, arról, hogy miképpen illeszkedik az abszurd dráma abba az értékrendszerbe, amelynek képviseletét a Spectrum vállalta.
Az erdélyi kultúra „megidézésével” kezdte a társulat, repertoárjában Shakespeare-rel, Csokonaival, Moliére-rel, olyan színművekkel, amelyek hangulata, mondanivalója illeszkedett az úgynevezett erdélyiségbe. Ám ez az értékrendszer nem a befelé fordulást jelenti, hanem az egyetemes színházi kultúra iránti nyitást, amelynek minden ágát próbálja megmutatni a fiatal teátrum, ami most egy groteszk darabot visz a közönség elé.
Groteszk dráma mai kérdésekről
A gondnok már az 1960-as ősbemutatója idején mesterműnek számított az amúgy konzervativizmusáról elhíresült angol szakmai közvélemény körében. A darab olyan kérdéseket feszeget, amelyek mindenhol feltehetők, minden nap találkozunk azokkal a problémákkal, amelyek az egyének közötti kapcsolatokból, az elmagányosodásból adódnak. Szélyes Ferenc felidézte, hogy másodévesként a színművészeti főiskolán találkozott először a darabban, Kovács Levente, akkori tanára ezzel mentette meg őt és évfolyamtársát, jó barátját, Hunyadi Lászlót a kirúgástól, és elérte, hogy ne tanácsolják el őket újból a főiskoláról. Akkor két hónapot töltöttek el a darab próbáival, amelynek főszerepe álomszereppé vált számára.
Hogy mit jelent ma, annyi évtized után megformálni a vágyott szerepet? Szélyes úgy fogalmazott, hogy sokkal nehezebb, mint ahogy elképzelte. Ahhoz, hogy hiteles hajléktalant alakítson, hozzájárult mindaz, amit évek és évtizedek óta lát az utcákon, Marosvásárhelyen, Budapesten, de még Mikházán is. Ezek az emberek sokfélék, személyiségük összetett, gonoszság és jóság is lakozik bennük, ravaszság, a túlélés képessége, az életösztön, amire mind szükség van ahhoz, hogy az utcán életben maradhassanak.
Fiatal színészek új kihívás előtt
A fiatal Kinda Szilárd elmondta, örül, hogy végre nem hősszerelmest alakíthat, bár a rá osztott szerep – a testvérpár egyik tagja – távol áll tőle, egy érett figura, akit közel kell hoznia önmagához, hogy hiteles legyen a színpadon.
Kovács Károly, aki a másik testvért alakítja, úgy fogalmazott, a szerepe sokat segíti abban, hogy még többet megtudjon saját magáról. Ő egyébként három évvel ezelőtt találkozott a darabbal, és már akkor megtetszett neki a figura, amelyet most eljátszhat. A negyedik szerep – amely az első alakítása lesz Márton Katinkának – az eredeti darabban nem létezik, a rendező ötlete volt, hogy a csupán álmodozásban élő nőt megelevenítse.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
szóljon hozzá!