Fotó: Biró István
„Szabad embernek és szabad rendezőnek tartom magam: mindig arra törekedtem, hogy ne legyen pontosan behatárolható stílusom, ezért próbáltam ki magam a lehető legtöbb műfajban” – vallotta Andrei Şerban színházi és operarendező a Kolozsvári Állami Magyar Színházban szombat este tartott beszélgetésen, amelynek során a világhírű alkotó átvette az intézmény Vlad Mugur-díját.
2013. december 15., 17:582013. december 15., 17:58
Şerban elmondta: az amerikai musical az egyetlen műfaj, amiben nem rendezett, holott az Egyesült Államokban erre is felkérték, véleménye szerint azonban rendkívül nehéz musicalt rendeznie annak, aki nem a tengeren túl született, illetve nőtt fel. Şerban arról is beszélt, hogy a saját rendezésein folyamatosan változtat valamit, amikor pedig egy darab összeállt, a színészek veszik át az előadást, amelyben már kisebb improvizációk is helyet kapnak.
„Soha nem szabad arra hagyatkoznunk, ami tegnap volt, a színésznek és a rendezőnek is arra kell törekednie, hogy minden alkalommal megújuljon, és a mához alkalmazkodjon. Rendezőként egyébként az elsődleges célom, hogy egy idő után visszavonuljak, az előadás pedig ne az én stílusjegyeimet vonultassa fel, hanem az előadókon keresztül éljen, jusson el a közönséghez” – osztotta meg a hallgatósággal Andrei Şerban.
A világ szinte minden táján megfordult rendező szerint a teátrum szerepe sokat változott az idők során, jelenleg a színház legfontosabb célja az intimitás megteremtése, őszinte kommunikáció kialakítása a nézőkkel. „A színészeknek meg kell érteniük, hogy a darab nemcsak róluk szól, hanem mindenkiről, aki részt vesz a folyamatban. A színház ugyanakkor nem válasz, az előadásnak nem összegeznie kell, hanem épphogy kérdéseket feltennie” – magyarázta Şerban, akivel Tompa Gábor színházigazgató és Visky András igazgatóhelyettes beszélgetett.
Andrei Şerban a kolozsvári színházban három nagy sikerű darabot rendezett: 2007-ben a Ványa bácsit, 2010-ben a Suttogások és sikolyok című előadást, tavaly pedig a Hedda Gablert állította színpadra. A Ványa bácsi, valamint a Suttogások és sikolyok elnyerte az év legjobb előadásának járó UNITER-díjat.
Demeter János barokk zenével társított természetfotóit bemutató tárlata nyitja az őszi kiállításszezont kedden a Liszt Intézet bukaresti központjában. A kiállítás október 10-ig látogatható.
Tízéves lett idén szeptemberben a Kolozsvári Állami Magyar Színház ESziK vagy isszák? című edukatív programja, az évforduló alkalmából háromnapos eseménysorozatot szerveznek a hétvégén.
Megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány: kutatói program keretében feltárják a II. világháborút követő évtizedek erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterét.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
szóljon hozzá!