
Fotó: Biró István
„Szabad embernek és szabad rendezőnek tartom magam: mindig arra törekedtem, hogy ne legyen pontosan behatárolható stílusom, ezért próbáltam ki magam a lehető legtöbb műfajban” – vallotta Andrei Şerban színházi és operarendező a Kolozsvári Állami Magyar Színházban szombat este tartott beszélgetésen, amelynek során a világhírű alkotó átvette az intézmény Vlad Mugur-díját.
2013. december 15., 17:582013. december 15., 17:58
Şerban elmondta: az amerikai musical az egyetlen műfaj, amiben nem rendezett, holott az Egyesült Államokban erre is felkérték, véleménye szerint azonban rendkívül nehéz musicalt rendeznie annak, aki nem a tengeren túl született, illetve nőtt fel. Şerban arról is beszélt, hogy a saját rendezésein folyamatosan változtat valamit, amikor pedig egy darab összeállt, a színészek veszik át az előadást, amelyben már kisebb improvizációk is helyet kapnak.
„Soha nem szabad arra hagyatkoznunk, ami tegnap volt, a színésznek és a rendezőnek is arra kell törekednie, hogy minden alkalommal megújuljon, és a mához alkalmazkodjon. Rendezőként egyébként az elsődleges célom, hogy egy idő után visszavonuljak, az előadás pedig ne az én stílusjegyeimet vonultassa fel, hanem az előadókon keresztül éljen, jusson el a közönséghez” – osztotta meg a hallgatósággal Andrei Şerban.
A világ szinte minden táján megfordult rendező szerint a teátrum szerepe sokat változott az idők során, jelenleg a színház legfontosabb célja az intimitás megteremtése, őszinte kommunikáció kialakítása a nézőkkel. „A színészeknek meg kell érteniük, hogy a darab nemcsak róluk szól, hanem mindenkiről, aki részt vesz a folyamatban. A színház ugyanakkor nem válasz, az előadásnak nem összegeznie kell, hanem épphogy kérdéseket feltennie” – magyarázta Şerban, akivel Tompa Gábor színházigazgató és Visky András igazgatóhelyettes beszélgetett.
Andrei Şerban a kolozsvári színházban három nagy sikerű darabot rendezett: 2007-ben a Ványa bácsit, 2010-ben a Suttogások és sikolyok című előadást, tavaly pedig a Hedda Gablert állította színpadra. A Ványa bácsi, valamint a Suttogások és sikolyok elnyerte az év legjobb előadásának járó UNITER-díjat.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
szóljon hozzá!