Fotó: Biró István
„Szabad embernek és szabad rendezőnek tartom magam: mindig arra törekedtem, hogy ne legyen pontosan behatárolható stílusom, ezért próbáltam ki magam a lehető legtöbb műfajban” – vallotta Andrei Şerban színházi és operarendező a Kolozsvári Állami Magyar Színházban szombat este tartott beszélgetésen, amelynek során a világhírű alkotó átvette az intézmény Vlad Mugur-díját.
2013. december 15., 17:582013. december 15., 17:58
Şerban elmondta: az amerikai musical az egyetlen műfaj, amiben nem rendezett, holott az Egyesült Államokban erre is felkérték, véleménye szerint azonban rendkívül nehéz musicalt rendeznie annak, aki nem a tengeren túl született, illetve nőtt fel. Şerban arról is beszélt, hogy a saját rendezésein folyamatosan változtat valamit, amikor pedig egy darab összeállt, a színészek veszik át az előadást, amelyben már kisebb improvizációk is helyet kapnak.
„Soha nem szabad arra hagyatkoznunk, ami tegnap volt, a színésznek és a rendezőnek is arra kell törekednie, hogy minden alkalommal megújuljon, és a mához alkalmazkodjon. Rendezőként egyébként az elsődleges célom, hogy egy idő után visszavonuljak, az előadás pedig ne az én stílusjegyeimet vonultassa fel, hanem az előadókon keresztül éljen, jusson el a közönséghez” – osztotta meg a hallgatósággal Andrei Şerban.
A világ szinte minden táján megfordult rendező szerint a teátrum szerepe sokat változott az idők során, jelenleg a színház legfontosabb célja az intimitás megteremtése, őszinte kommunikáció kialakítása a nézőkkel. „A színészeknek meg kell érteniük, hogy a darab nemcsak róluk szól, hanem mindenkiről, aki részt vesz a folyamatban. A színház ugyanakkor nem válasz, az előadásnak nem összegeznie kell, hanem épphogy kérdéseket feltennie” – magyarázta Şerban, akivel Tompa Gábor színházigazgató és Visky András igazgatóhelyettes beszélgetett.
Andrei Şerban a kolozsvári színházban három nagy sikerű darabot rendezett: 2007-ben a Ványa bácsit, 2010-ben a Suttogások és sikolyok című előadást, tavaly pedig a Hedda Gablert állította színpadra. A Ványa bácsi, valamint a Suttogások és sikolyok elnyerte az év legjobb előadásának járó UNITER-díjat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!