
Ideiglenesen bezárták a látogatók előtt a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ által működtetett Lázár-kastélyt, mivel Vormair Frigyesnek, a Lázár grófok utolsó uradalmi intézőjének – aki 1926-ban megvásárolta gróf Lázár Tibortól a kastély egy részét – a fia, Vormair István pert indított a Hargita Megyei Tanács ellen a bérleti díjat illetően.
2014. január 15., 20:012014. január 15., 20:01
Mint ismeretes, 2010 végén a műemlék épületet visszaszolgáltatták az örökösöknek, a 24 egységre tagolt ingatlan legnagyobb részére a budapesti Lipthay Antal báró és az Argentínában élő Apor Klára Mária, egy kisebb részre pedig Vormair István jogosult. A törvény értelmében a megyei tanács alintézményeként működő művészeti központ az ítélet kihirdetésétől számított három évig maradhatott bérlőként az intézményben.
Az említett három év tavaly szeptember 7-én járt le. Azóta a központ ingyen használta a műemléket, a további együttműködés érdekében pedig tárgyalásokat folytattak a tulajdonosokkal. A megyei tanács küldöttsége és elnöke, Borboly Csaba, valamit Szárhegy polgármestere, Gábor László szerdán a Schola vendégházban tárgyalt a művészeti központ vezetőjével, Kassay Péterrel és az alkalmazottakkal.
Borboly Csaba munkatársunknak elmondta: Vormair bírósághoz fordult, bérleti díjat követelve nemcsak a hasznos felületekre, hanem a romos részekre is. Ha a Vormair által meghatározott négyzetméterenkénti díjat vennék alapul, az épület egy évi bérlése százezer euróba kerülne a megyei tanácsnak – összehasonlításként említjük, hogy a Peleş-kastélyt évi 20 ezer euróért bérli a román állam –, ezt azonban nem tudnák kifizetni. „Nem lehet közpénzt költeni olyan felületre, amiről nem tudni, kinek a tulajdona\" – mondta a megyei tanács elnöke, utalva arra, hogy a három tulajdonos egyetértésének hiányában még nem osztották fel az ingatlant az őket megillető részekre.
Borboly szerint folyamatosan egyeztetnek a tulajdonosokkal, elképzelhető, hogy a Lipthay Antal birtokában lévő részre egy hosszú távú koncessziós szerződést tudnak kötni, a tulajdonos a tanácsra ruházná a használati jogot, amely szinte a tulajdonjoggal egyenlő, így a felosztási perbe is bekapcsolódhatnának. Borboly hangsúlyozta: igyekeznek minél hamarabb megnyitni a kastélyt a látogatók előtt.
Addig azonban a szárhegyi alkotótáborok során összegyűlt ezernél is több műalkotás egy részét a kastélyból a Schola vendégházba kénytelenek átszállítani. Kassay Péter szerint a biztonság kedvéért alternatívákon is gondolkodtak a művésztábort illetően, szerinte Szárhegyen vannak még kiállításra alkalmas terek, és vannak vendéglátók, szállásadók, így nem aggódik. Gábor László polgármester hamarosan tárgyalni fog a településen élő Vormair Istvánnal, megpróbál egyezségre jutni vele.
„A szárhegyiek magukénak tartják a kastélyt. Tény, hogy vannak tulajdonosok, de a kastély mai állapota a szárhegyi emberek hozzáállásának, közmunkájának köszönhető. Zöld Lajos kastélymentő munkája, az emberek hozzáállása nélkül nem hiszem, hogy az örökösöknek lett volna mit visszaigényelniük\" – fejtette ki az elöljáró. Hozzátette, a központ tizennégy alkalmazottjából csak ketten dolgoztak a Lázár-kastélyban, egy idegenvezetőként, egy pedig teremfelügyelő-takarítóként. Ők a napokban már a kastélyból vendégházba átszállított képek raktározásán dolgoznak, hosszabb távra pedig új munkamegosztási javaslatot állítanak össze a megyei tanács elnökének kérésére.
Borboly Csaba ugyanakkor kitért arra, hogy a megszorító költségvetési szabályozás miatt a megyei tanács nem költhet vendégház működtetésére. „Az lehetne megoldás, ha az amúgy is a helyi önkormányzattól bérelt Schola vendégház jól felszerelt konyháját visszaadnánk Szárhegynek, az önkormányzat működtetné, itt lehetne főzni a napközinek, a vendég művészeknek\" – fogalmazott Borboly.
Gábor László elmondta, a testület elé terjeszti az elképzelést, hisz itt nemcsak a napközi számára főzhetnének, de a közalkalmazottaknak is tudnának ebédet biztosítani. Borboly ugyanakkor kitért arra, hogy a központ pénzügyi ellenőrzése során a gondatlan kezelés gyanúja is felmerült, és bár Kassay szerint a „problémák már megoldódtak\", a megyeri tanácselnök számonkérést helyezett kilátásba.
Balázs Katalin
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
szóljon hozzá!