Ideiglenesen bezárták a látogatók előtt a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ által működtetett Lázár-kastélyt, mivel Vormair Frigyesnek, a Lázár grófok utolsó uradalmi intézőjének – aki 1926-ban megvásárolta gróf Lázár Tibortól a kastély egy részét – a fia, Vormair István pert indított a Hargita Megyei Tanács ellen a bérleti díjat illetően.
2014. január 15., 20:012014. január 15., 20:01
Mint ismeretes, 2010 végén a műemlék épületet visszaszolgáltatták az örökösöknek, a 24 egységre tagolt ingatlan legnagyobb részére a budapesti Lipthay Antal báró és az Argentínában élő Apor Klára Mária, egy kisebb részre pedig Vormair István jogosult. A törvény értelmében a megyei tanács alintézményeként működő művészeti központ az ítélet kihirdetésétől számított három évig maradhatott bérlőként az intézményben.
Az említett három év tavaly szeptember 7-én járt le. Azóta a központ ingyen használta a műemléket, a további együttműködés érdekében pedig tárgyalásokat folytattak a tulajdonosokkal. A megyei tanács küldöttsége és elnöke, Borboly Csaba, valamit Szárhegy polgármestere, Gábor László szerdán a Schola vendégházban tárgyalt a művészeti központ vezetőjével, Kassay Péterrel és az alkalmazottakkal.
Borboly Csaba munkatársunknak elmondta: Vormair bírósághoz fordult, bérleti díjat követelve nemcsak a hasznos felületekre, hanem a romos részekre is. Ha a Vormair által meghatározott négyzetméterenkénti díjat vennék alapul, az épület egy évi bérlése százezer euróba kerülne a megyei tanácsnak – összehasonlításként említjük, hogy a Peleş-kastélyt évi 20 ezer euróért bérli a román állam –, ezt azonban nem tudnák kifizetni. „Nem lehet közpénzt költeni olyan felületre, amiről nem tudni, kinek a tulajdona\" – mondta a megyei tanács elnöke, utalva arra, hogy a három tulajdonos egyetértésének hiányában még nem osztották fel az ingatlant az őket megillető részekre.
Borboly szerint folyamatosan egyeztetnek a tulajdonosokkal, elképzelhető, hogy a Lipthay Antal birtokában lévő részre egy hosszú távú koncessziós szerződést tudnak kötni, a tulajdonos a tanácsra ruházná a használati jogot, amely szinte a tulajdonjoggal egyenlő, így a felosztási perbe is bekapcsolódhatnának. Borboly hangsúlyozta: igyekeznek minél hamarabb megnyitni a kastélyt a látogatók előtt.
Addig azonban a szárhegyi alkotótáborok során összegyűlt ezernél is több műalkotás egy részét a kastélyból a Schola vendégházba kénytelenek átszállítani. Kassay Péter szerint a biztonság kedvéért alternatívákon is gondolkodtak a művésztábort illetően, szerinte Szárhegyen vannak még kiállításra alkalmas terek, és vannak vendéglátók, szállásadók, így nem aggódik. Gábor László polgármester hamarosan tárgyalni fog a településen élő Vormair Istvánnal, megpróbál egyezségre jutni vele.
„A szárhegyiek magukénak tartják a kastélyt. Tény, hogy vannak tulajdonosok, de a kastély mai állapota a szárhegyi emberek hozzáállásának, közmunkájának köszönhető. Zöld Lajos kastélymentő munkája, az emberek hozzáállása nélkül nem hiszem, hogy az örökösöknek lett volna mit visszaigényelniük\" – fejtette ki az elöljáró. Hozzátette, a központ tizennégy alkalmazottjából csak ketten dolgoztak a Lázár-kastélyban, egy idegenvezetőként, egy pedig teremfelügyelő-takarítóként. Ők a napokban már a kastélyból vendégházba átszállított képek raktározásán dolgoznak, hosszabb távra pedig új munkamegosztási javaslatot állítanak össze a megyei tanács elnökének kérésére.
Borboly Csaba ugyanakkor kitért arra, hogy a megszorító költségvetési szabályozás miatt a megyei tanács nem költhet vendégház működtetésére. „Az lehetne megoldás, ha az amúgy is a helyi önkormányzattól bérelt Schola vendégház jól felszerelt konyháját visszaadnánk Szárhegynek, az önkormányzat működtetné, itt lehetne főzni a napközinek, a vendég művészeknek\" – fogalmazott Borboly.
Gábor László elmondta, a testület elé terjeszti az elképzelést, hisz itt nemcsak a napközi számára főzhetnének, de a közalkalmazottaknak is tudnának ebédet biztosítani. Borboly ugyanakkor kitért arra, hogy a központ pénzügyi ellenőrzése során a gondatlan kezelés gyanúja is felmerült, és bár Kassay szerint a „problémák már megoldódtak\", a megyeri tanácselnök számonkérést helyezett kilátásba.
Balázs Katalin
Tízéves lett idén szeptemberben a Kolozsvári Állami Magyar Színház ESziK vagy isszák? című edukatív programja, az évforduló alkalmából háromnapos eseménysorozatot szerveznek a hétvégén.
Megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány: kutatói program keretében feltárják a II. világháborút követő évtizedek erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterét.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.
szóljon hozzá!