
Ideiglenesen bezárták a látogatók előtt a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ által működtetett Lázár-kastélyt, mivel Vormair Frigyesnek, a Lázár grófok utolsó uradalmi intézőjének – aki 1926-ban megvásárolta gróf Lázár Tibortól a kastély egy részét – a fia, Vormair István pert indított a Hargita Megyei Tanács ellen a bérleti díjat illetően.
2014. január 15., 20:012014. január 15., 20:01
Mint ismeretes, 2010 végén a műemlék épületet visszaszolgáltatták az örökösöknek, a 24 egységre tagolt ingatlan legnagyobb részére a budapesti Lipthay Antal báró és az Argentínában élő Apor Klára Mária, egy kisebb részre pedig Vormair István jogosult. A törvény értelmében a megyei tanács alintézményeként működő művészeti központ az ítélet kihirdetésétől számított három évig maradhatott bérlőként az intézményben.
Az említett három év tavaly szeptember 7-én járt le. Azóta a központ ingyen használta a műemléket, a további együttműködés érdekében pedig tárgyalásokat folytattak a tulajdonosokkal. A megyei tanács küldöttsége és elnöke, Borboly Csaba, valamit Szárhegy polgármestere, Gábor László szerdán a Schola vendégházban tárgyalt a művészeti központ vezetőjével, Kassay Péterrel és az alkalmazottakkal.
Borboly Csaba munkatársunknak elmondta: Vormair bírósághoz fordult, bérleti díjat követelve nemcsak a hasznos felületekre, hanem a romos részekre is. Ha a Vormair által meghatározott négyzetméterenkénti díjat vennék alapul, az épület egy évi bérlése százezer euróba kerülne a megyei tanácsnak – összehasonlításként említjük, hogy a Peleş-kastélyt évi 20 ezer euróért bérli a román állam –, ezt azonban nem tudnák kifizetni. „Nem lehet közpénzt költeni olyan felületre, amiről nem tudni, kinek a tulajdona\" – mondta a megyei tanács elnöke, utalva arra, hogy a három tulajdonos egyetértésének hiányában még nem osztották fel az ingatlant az őket megillető részekre.
Borboly szerint folyamatosan egyeztetnek a tulajdonosokkal, elképzelhető, hogy a Lipthay Antal birtokában lévő részre egy hosszú távú koncessziós szerződést tudnak kötni, a tulajdonos a tanácsra ruházná a használati jogot, amely szinte a tulajdonjoggal egyenlő, így a felosztási perbe is bekapcsolódhatnának. Borboly hangsúlyozta: igyekeznek minél hamarabb megnyitni a kastélyt a látogatók előtt.
Addig azonban a szárhegyi alkotótáborok során összegyűlt ezernél is több műalkotás egy részét a kastélyból a Schola vendégházba kénytelenek átszállítani. Kassay Péter szerint a biztonság kedvéért alternatívákon is gondolkodtak a művésztábort illetően, szerinte Szárhegyen vannak még kiállításra alkalmas terek, és vannak vendéglátók, szállásadók, így nem aggódik. Gábor László polgármester hamarosan tárgyalni fog a településen élő Vormair Istvánnal, megpróbál egyezségre jutni vele.
„A szárhegyiek magukénak tartják a kastélyt. Tény, hogy vannak tulajdonosok, de a kastély mai állapota a szárhegyi emberek hozzáállásának, közmunkájának köszönhető. Zöld Lajos kastélymentő munkája, az emberek hozzáállása nélkül nem hiszem, hogy az örökösöknek lett volna mit visszaigényelniük\" – fejtette ki az elöljáró. Hozzátette, a központ tizennégy alkalmazottjából csak ketten dolgoztak a Lázár-kastélyban, egy idegenvezetőként, egy pedig teremfelügyelő-takarítóként. Ők a napokban már a kastélyból vendégházba átszállított képek raktározásán dolgoznak, hosszabb távra pedig új munkamegosztási javaslatot állítanak össze a megyei tanács elnökének kérésére.
Borboly Csaba ugyanakkor kitért arra, hogy a megszorító költségvetési szabályozás miatt a megyei tanács nem költhet vendégház működtetésére. „Az lehetne megoldás, ha az amúgy is a helyi önkormányzattól bérelt Schola vendégház jól felszerelt konyháját visszaadnánk Szárhegynek, az önkormányzat működtetné, itt lehetne főzni a napközinek, a vendég művészeknek\" – fogalmazott Borboly.
Gábor László elmondta, a testület elé terjeszti az elképzelést, hisz itt nemcsak a napközi számára főzhetnének, de a közalkalmazottaknak is tudnának ebédet biztosítani. Borboly ugyanakkor kitért arra, hogy a központ pénzügyi ellenőrzése során a gondatlan kezelés gyanúja is felmerült, és bár Kassay szerint a „problémák már megoldódtak\", a megyeri tanácselnök számonkérést helyezett kilátásba.
Balázs Katalin
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
szóljon hozzá!