
Radnóti Miklós teljes hagyatékát nem lehet elárverezni, a költő februárban elhunyt özvegyének ugyanis nem egyetlen örököse van – közölte Ferencz Győző irodalomtörténész, Radnóti-kutató, az irodalmi hagyaték kezelője az MTI-vel.
2014. november 18., 17:222014. november 18., 17:22
A szakértő azzal kapcsolatban mondta el mindezt, hogy két portál is hírt adott a teljes hagyaték elárverezéséről.
Az Index.hu a Borsonilne.hu nyomán írt arról, hogy Radnóti Miklósné hagyatékából Szegeden már árvereztek néhány kötetet, december elején pedig egy budapesti árverés tételei között szerepelnek a költő özvegyének egykori könyvtárából származó könyvek.
Ferencz Győző elmondta, hogy Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni érvényes végintézkedést hagyott hátra, amelyben részletesen rendelkezett hagyatékáról. Mindazt, ami a nyilvánosság szempontjából jelentőséggel bírhat, tehát az irodalmi hagyatékot – a kéziratokat, leveleket, dokumentumokat és fényképeket – a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárának adományozta.
Felidézte, hogy az anyag jelentős része már 2008-ban átkerült a kézirattárba, ezeknek a dokumentumoknak a feldolgozása folyamatban van. Azoknak az iratoknak az átadása, amelyeket Radnóti Miklósné személyes okokból haláláig magánál tartott, jelenleg folyik – tette hozzá. Ferencz Győző hangsúlyozta, hogy a feldolgozás után az irodalmi hagyaték kutatható lesz.
„Minden olyan érték, amelyhez a nyilvánosságnak érdeke fűződhet, az MTA Kézirattárában, szakmailag kikezdhetetlenül jó helyen van. A végrendeletből egyértelműen kiderül, hogy Radnóti Miklósné a hagyaték többi részét nem akarta egyben tartani, így az rendelkezésének megfelelően az ő magántulajdonából mások magántulajdonába került, és magánügy, mi lesz vele. A végrendeletet tiszteletben kell tartani” – jegyezte meg a Radnóti-kutató.
Emlékezetett arra, hogy a gyűjtők rendszerint jelentős összegeket fizetnek a hasonló hagyatékokból előkerülő kötetekért vagy más műtárgyakért, így megfelelő körülményeket is biztosítanak az értékes tárgyak megőrzésére. Nem kallódik el semmi, ha magángyűjteménybe kerül – tette hozzá. Megjegyezte, hogy ha az állami gyűjteményeknek fontos és érdekes lehet a Radnóti-hagyatékból árverésre kerülő kötetek és műtárgyak megszerzése, akkor erre is adott a lehetőség.
Az irodalomtörténész beszámolt arról is, hogy Radnóti Miklósné általános örököse, Ausztráliában élő unokahúga – akivel egész életében szoros kapcsolatot ápolt – megállapodott a XIII. kerületi önkormányzattal, hogy a Radnóti Miklósról elnevezett művelődési házban állandó emlékszobát alakítanak ki, ahol a tragikus sorsú költő íróasztala, karosszéke, könyvespolca, néhány könyve és személyes tárgya lesz majd látható.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!