Árnyalt színpadképek

Korántsem a népzenére, a hagyományos népi kultúra kisebbségiként történő megőrzésére kell azonban gondolni, hanem a könnyűzenei megnyilvánulásokra, a rock- és a beatzenei rétegre, amely – mint kiderült – éppúgy lehet a fiatalság (rendszer elleni) lázadásának „eszköze”, mint a nemzeti érzelmek kifejezéséé.

Az est házigazdája, Péter László szociológus felvezetőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy az akadémiai kánon szerint megírt szociológiai tanulmányok többnyire átfogó társadalmi problémákkal foglalkoznak, „enciklopédikus kultúramodelleket” állítva fel, kevesen foglalkoznak azonban a populáris kultúrával, így a könnyűzene is „áldatlan állapotban van”. Ezért is üdvözölte a Pro Minoritate kezdeményezését, hiszen, mint fogalmazott, a szerkesztők ezt a problémát jól felismerve állították össze az új tematikus lapszámot.
A folyóirat főszerkesztője, a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet igazgatója, Kósa András László elmondta: „sokat sírunk” a kisebbségi lét problémái miatt, ezért döntöttek úgy, hogy a negyedévente megjelenő folyóirat téli lapszámában rendszeresen „könnyedebb” témákhoz nyúlnak. Így az utóbbi évek téli lapszámaiban a kisebbségi képzőművészet, a borászat, a színház- és filmművészet, illetve a térberendezés és építészet témaköre került terítékre.

A lapszámban többek között Cseke Gábor közöl írást a kommunista Románia könnyűzenei életéről, kiemelt figyelmet fordítva a romániai magyar könnyűzene megerősödését hozó Siculus fesztiválra és az Ifjúmunkás matinékra, beszámolva arról is, hogy milyen meghatározó volt a román beatkorszakban a Phoenix zenekar, elsősorban legendás frontembere, a később Németországba disszidált Nicu Covaci révén. Marius Cosmeanu a kor egyik legismertebb magyar előadóművészével, a nemzetközi karriert befutó Nagy Máriával készített életútinterjút. Kósa András László ezzel kapcsolatban megjegyezte, a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet élére való kinevezése után éppen emiatt az interjú miatt támadták, mondván, hogy meggyalázták Adrian Păunescu emlékét, holott, mint kifejtette, az interjúban semmi olyasmit nem talált, amely az egykori költő-politikus emlékét sértené. A lapszámban a kisebbségi zene és identitás kérdésével foglalkozó átfogó nemzetközi kutatás két zárójelentésében a zene identitásban játszott szerepét vizsgálja Lydmilla Nurse és Sík Endre. Szerbhorváth György és Stier Gábor pedig az egykori jugoszláviai és ukrajnai rockzene érdekességeit vizsgálják tanulmányaikban. A következő szám egyébként identitáslapszám lesz, amely többek között azt is vizsgálja, hogy hogyan jelenik meg a Székelyföld a magyar, illetve a román identitásban.