
Fotó: Biró István
2012. szeptember 24., 08:262012. szeptember 24., 08:26
„23 évvel a ’89-es fordulat után sűrűsödnek azok a kérdések, amelyekre mindeddig hiába vártunk választ, s amelyek nélkül valószínű, elpuskázzuk utolsó esélyünket is, hogy végre méltón hozzáláthassunk életterünk lakhatóvá tételéhez. Ha a közelmúlt eseményeinek s az abban szereplőknek teljes átvilágítása nem történik meg, akkor úgy tekinthetünk majd erre a „rendszerváltásra”, mint a Leonida naccsádbeli utcai ribillióra, ami csupán színjáték a hatalom előadásában annak bizonyítására, hogy soha nem lesz valódi forradalom” – fogalmaz a rendező.
A „Caragiale nyomán, szabadesésben”, Tompa Gábor és Visky András színpadi adaptációjában látható előadás címe egyszerre utal a befőttesüvegbe száradt lekvárra és a dzsesszből ismerős közös improvizációs játékra. Az előadás Vasile Şirli által szerzett zenéjét maguk a szereplők szólaltatják meg a színpadon.
Az eredeti, háromszereplős dráma öt új szereplővel egészül ki – a színpadon Hatházi Andrást, Bogdán Zsoltot, Bács Miklóst, Viola Gábort, Farkas Lorándot, Balla Szabolcsot, Laczkó Vass Róbertet és Panek Katit láthatja a közönség. A díszlet- és jelmeztervező Carmencita Brojboiu, a dramaturg Visky András, a rendező munkatársa Albu István, a mozgást Sinkó Ferenc irányította.
Ma azt mondanánk rá, hogy thriller, de emellett egy remek darab – mondja a vásárhelyi évad első, szombati kistermi bemutatója kapcsán a rendező, Kincses Elemér. Caragiale klasszikusát, a Megtorlást a szerző születésének 160., halálának 100. évfordulója alkalmából mutatta be a Tompa Miklós Társulat. A színpadi művet balladisztikus, bűnügyi, illetve lélektani tragédiának is nevezték az évek folyamán. Kincses Elemér 11 évvel ezelőtt Craiován vitte színre, és büszkeségére ennyi év után még ma is játsszák. „Tizenegy év alatt sokat ért bennem a darab, s bár a történet ugyanaz, 70 százalékban más előadást állítottam most színpadra” – fejtette ki.
A dráma egy bosszúállás feszülten izgalmas története. A falusi környezetbe helyezett cselekmény mozzanatai a bűn, a gyanakvás, a szenvedély, a lelkifurdalás, a bosszúvágy fogalmai köré csoportosulnak. „Ma azt mondanánk rá, hogy thriller, de tulajdonképpen egy nyomozásról van szó, Anca gyanakszik arra, hogy férje megölte a nagy szerelmét, s elkezd nyomozni. Két ember a pokolban él. A pokol neve: házasság. S egyikükben ott ég, lüktet, dolgozik a sejtelem, a gyanú, hogy 9-10 éve egy gyilkossal él együtt” – mondta el a rendező.
Az előadást az idén hatvanadik születésnapját ünneplő Györffy András főszereplésével, valamint Berekméri Katalin, László Csaba és a nemrég Kaszás Attila-díjjal kitüntetett Bányai Kelemen Barna alakításában láthatja a közönség.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.