
Erdélyi körútjának utolsó állomásán, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban mutatják be a Románia ókori arany- és ezüstkincsei című tárlatot. A Román Nemzeti Történelmi Múzeum kezdeményezésével létrejött, a művelődésügyi minisztérium által támogatott vándorkiállítás 2013-ban nyílt meg Bukarestben, de már eredetileg is az volt a koncepció, hogy utaztatni tudják, az egész országban megcsodálhatják az érdeklődők – mondta a tegnapi sepsiszentgyörgyi megnyitón Ernest Oberländer-Târnoveanu, a bukaresti múzeum igazgatója.
2015. július 29., 19:172015. július 29., 19:17
2015. július 29., 20:322015. július 29., 20:32
Hangsúlyozta, az értékes, több mint 63 millió euróra biztosított kiállítási anyag összegyűjtése és utaztatása az intézmények közötti együttműködés iskolapéldája, többéves diplomáciai munkára volt szükség, a kiállítás anyagának nagy részét, mintegy 800 arany- és ezüsttárgyat 31 vidéki múzeum gyűjteményéből válogatták össze. Eddig Temesváron, Nagyváradon, Szatmáron, Szebenben, Kolozsváron, Gyulafehérváron és Marosvásárhelyen láthatta a közönség az ország határain belül napvilágot látott legértékesebb emlékek színe-javát.
A sepsiszentgyörgyi intézményt fenntartó Kovászna Megyei Tanács elnöke, Tamás Sándor a megnyitón arról beszélt, hogy a Székely Nemzeti Múzeum 150 éves történetében is egyedülálló ez a kiállítás. Kiemelte hogy az 1004 tárgy között láthatók a sepsiszentgyörgyi múzeum régészeti gyűjteményében őrzött, Kr. e. I. századi, petőfalvi és szilágysomlyói ezüstkincsek is. Megköszönte a Román Nemzeti Történelmi Múzeum igazgatójának az együttműködést, és azt, hogy évekkel ezelőtt hazavihették Gábor Áron egyetlen fennmaradt rézágyúját Sepsiszentgyörgyre, és bevallotta, ha választania kellene a 370 kilogrammos szürke öntvény és a felmérhetetlen értékű arany- és ezüstkincsek között, ő az ágyúcsövet választaná.
A kiállítás kurátora, Rodica Oanţă-Marghitu elmondta, a rézkortól a népvándorlás koráig, mintegy hétezer éves időszakot átfogó tárgyak a nagy történelmi korok nemesfém-művészetét mutatják be. A tárlatot ma nyitják meg a nagyközönség számára, és szeptember 6-áig csodálhatják meg Sepsiszentgyörgyön a szkíta, dák, görög és római ötvösség remekeit. A kiállítás anyagában vannak a germán eredetű gótoknak tulajdonított pietroasai kincs vagy az Apahidán és Szamosfalván felfedezett pompás gepida fejedelmi sírleletek is.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!