
Erdélyi körútjának utolsó állomásán, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban mutatják be a Románia ókori arany- és ezüstkincsei című tárlatot. A Román Nemzeti Történelmi Múzeum kezdeményezésével létrejött, a művelődésügyi minisztérium által támogatott vándorkiállítás 2013-ban nyílt meg Bukarestben, de már eredetileg is az volt a koncepció, hogy utaztatni tudják, az egész országban megcsodálhatják az érdeklődők – mondta a tegnapi sepsiszentgyörgyi megnyitón Ernest Oberländer-Târnoveanu, a bukaresti múzeum igazgatója.
2015. július 29., 19:172015. július 29., 19:17
2015. július 29., 20:322015. július 29., 20:32
Hangsúlyozta, az értékes, több mint 63 millió euróra biztosított kiállítási anyag összegyűjtése és utaztatása az intézmények közötti együttműködés iskolapéldája, többéves diplomáciai munkára volt szükség, a kiállítás anyagának nagy részét, mintegy 800 arany- és ezüsttárgyat 31 vidéki múzeum gyűjteményéből válogatták össze. Eddig Temesváron, Nagyváradon, Szatmáron, Szebenben, Kolozsváron, Gyulafehérváron és Marosvásárhelyen láthatta a közönség az ország határain belül napvilágot látott legértékesebb emlékek színe-javát.
A sepsiszentgyörgyi intézményt fenntartó Kovászna Megyei Tanács elnöke, Tamás Sándor a megnyitón arról beszélt, hogy a Székely Nemzeti Múzeum 150 éves történetében is egyedülálló ez a kiállítás. Kiemelte hogy az 1004 tárgy között láthatók a sepsiszentgyörgyi múzeum régészeti gyűjteményében őrzött, Kr. e. I. századi, petőfalvi és szilágysomlyói ezüstkincsek is. Megköszönte a Román Nemzeti Történelmi Múzeum igazgatójának az együttműködést, és azt, hogy évekkel ezelőtt hazavihették Gábor Áron egyetlen fennmaradt rézágyúját Sepsiszentgyörgyre, és bevallotta, ha választania kellene a 370 kilogrammos szürke öntvény és a felmérhetetlen értékű arany- és ezüstkincsek között, ő az ágyúcsövet választaná.
A kiállítás kurátora, Rodica Oanţă-Marghitu elmondta, a rézkortól a népvándorlás koráig, mintegy hétezer éves időszakot átfogó tárgyak a nagy történelmi korok nemesfém-művészetét mutatják be. A tárlatot ma nyitják meg a nagyközönség számára, és szeptember 6-áig csodálhatják meg Sepsiszentgyörgyön a szkíta, dák, görög és római ötvösség remekeit. A kiállítás anyagában vannak a germán eredetű gótoknak tulajdonított pietroasai kincs vagy az Apahidán és Szamosfalván felfedezett pompás gepida fejedelmi sírleletek is.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
szóljon hozzá!