
Fotó: Farkas Antal
Az ókori Görögország egyik legnagyobb klasszikusának művét, Szophoklész Oidipusz király című tragédiáját mutatja be a székelyudvarehelyi Tomcsa Sándor Színház csütörtökön este 7 órától a teátrum nagytermében.
2014. április 15., 19:002014. április 15., 19:00
Az athéni szerzőnek mintegy százharminc művet tulajdonítanak, ám mindössze hat színműve és egy szatírjátéka maradt fenn, az Antigoné és az Élektra mellett az Oidipusz a leggyakrabban játszott tragédia.
A dráma népes társulatot igényel, így az állandó létszámhiánnyal küszködő Küküllő-parti színház minden mozgósítható emberét bevetette a produkcióba, és igénybe vette az Udvarhely Néptáncműhely táncosait, illetve négy középiskolás diákot is, akik már a Dzsungel könyve című musicalben is szerepeltek – mondták el az alkotók a produkciót beharangozó sajtótájékoztatón.
A rendező, Sorin Militaru egyike a legfoglalkoztatottabb és legelismertebb hazai rendezőknek, Székelyudvarhelyen ez a harmadik rendezése. Korábban, a 2003/2004-es évadban Csehov Sirályát, a 2007/2008-as idényben pedig Euripidész Elektráját vitte színre az akkor még igencsak fiatalnak számító társulattal. Mind a két munkának szép sikere volt a városban és a különböző fesztiválokon, s jelentősen hozzájárult a város színházának nagykorúsodásához – vélik a teátrum vezetői.
Ovidiu Iloc zeneszerzőként először kapott meghívást a Tomcsa Sándor Színházba, ő arra törekszik ez alkalommal, Bezsán Noémi koreográfussal együtt, hogy kihasználják a tánckarban rejlő lehetőségeket. „Egymásra figyeléssel, belső koncentrálással ki lehet aknázni, fel lehet fejteni a rejtett lehetőségeket, így jelentős plusztartalmakat tudunk bevinni a darabba, amely a nézői fantáziát megmozgatva igen aktív részvételre invitálhat majd mindenkit.”
A művet Karsai György és Térey János több éves munka során fordította újra. Legalább hatvan esztendőn át Babits fordításában és átköltésében játszották a magyar színpadokon.
„A Babitsé amolyan szent szöveg, akárcsak az Isteni színjáték. A mi célkitűzésünk az volt az Oidipusznál, hogy maradjon meg kristálytisztán minden ógörög körülmény. Ne az legyen a jelszó, hogy Babitsot száműzzük. Nézzünk szembe vele, hogy bár csodálatos szöveg, és egyetlen tekintetben felülmúlhatatlan (teltebb zengésű a nyugatos költői köznyelv, mint a miénk), de éppen ezért muzeálissá vált napjainkra. Nem iktattam szlenget, kortárs fordulatokat a szövegbe, csak annyit, amennyi elengedhetetlen volt. Olyan végeredményre törekedtem, hogyha az a színész kezébe kerül, azonnal érthető legyen, és ne szoruljon magyarázatra” – nyilatkozta Térey a fordítás kapcsán korábban a Bárka folyóiratnak.
Ezt a változatot Erdélyben eddig csak stúdiószínpadon játszották. A Karsai-Térey szerzőpáros szövegéből, a teljes darabból most Militaru és Demeter Kata, a színház dramaturgja választotta ki a megfelelő „mennyiséget”, nem az egész mű kerül színpadra, hanem egy olyan rész, amely a munkában résztvevő művészek szerint „teljes egészként” fog hatni a jelen értelmezés jóvoltából a színpadon. Csurulya Csongor művészeti vezető szerint a közönség szeretni és érteni fogja az Oidipuszt Udvarhelyen. Sorin Militaru szerint is szükség van időnként a ráncfelvarrásra és az újfajta értelmezésekre.
A bemutató előadásra a Tomcsa Sándor bemutatóbérletek érvényesek. A húsvét utáni héten három alkalommal – szerdán, csütörtökön és pénteken – játssza majd az új darabot a társulat.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
szóljon hozzá!