A készülő film tervei. A rajzon Orbán Balázs, a Székelyföld leírása szerzője a kőhalmi várat fényképezi
Fotó: rajz, terv
Erdélyi témájú filmek is támogatást kaptak a Nemzeti Filmintézettől: köztük Fazakas Szabolcs székelyudvarhelyi alkotó Orbán Balázsról szóló animációja, amely eddig nem ismert történeteket mutat be a „legnagyobb székely” kalandos életéből. A készülő moziról Fazakas Szabolcsot kérdeztük, aki többek közt elmondta: Orbán Balázs jegyzetfüzeteinek grafikai stílusa lesz az animáció alapja, amely számos fontos és rejtélyes elemét emeli ki a gazdag életútnak.
2020. július 26., 15:292020. július 26., 15:29
Több erdélyi témájú film kapott gyártási támogatást a magyarországi Nemzeti Filmintézettől, amely összesen 10 animációs és 24 ismeretterjesztő filmnek szavazott finanszírozást több mint 260 millió forint értékben. Az animációs filmes mezőnyben Fazakas Szabolcs is támogatást nyert:
Fazakas Szabolcs, aki egyébként a Székelyföldi Legendárium vezetője, ötletgazdája, és eddig 13 animációs filmet készített, a Krónika megkeresésére elmondta, gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt fog szólni a film, rengeteg érdekességgel, amiket a nagyközönség nem tud Orbán Balázs életéről.
A „legnagyobb székely” a Hargita megyei Lengyelfalván született 1829-ben, és Budapesten hunyt el 1890-ben, író, néprajzi gyűjtő, fotográfus, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, ugyanakkor rendkívül kalandos életű ember volt. Az életéről készülő film a tervek szerint másfél év múlva kerül képernyőre.
Szejkefürdőn augusztusban nyitják a Legendárium által működtetett Orbán Balázs-múzeumot, ahol a jövőben a tervek szerint folyamatosan vetíteni fogják, több nyelvre lefordítva.
– mondta a rendező a filmről, amelyen 30 fős csapat dolgozik.
Korabeli fotók jelenítik meg az animációban látható helyszíneket.
Fotó: rajz, terv
A „legnagyobb székelyről” szóló animáció címe még változhat, tizenöt percesre tervezik, de előfordulhat, hogy hosszabb lesz, 24 perces, mert olyan sok mindenről szeretne beszélni, hogy nem fog beleférni 15 percbe. Fazakas Szabolcs azt is elmondta, sokan nem tudják, hogy Orbán Balázsnak Udvarhelyen volt egy Konc Ármin nevű patikus barátja, akinek sok köze van a noteszek megtalálásához, amelyek később a sepsiszentgyörgyi, a csíki, valamint a kolozsvári levéltárba kerültek.
„A füzetek Orbán Balázs halála után kerültek elő, a keresztúri unitárius gimnázium archívumában őrizték őket. A film részben a noteszek előkerüléséről szól fikciós megközelítésben. Összekapcsolunk valós és kitalált történeteket, hiszen rengeteg pletyka élt például Orbán Balázs halálát illetően is” – fejtette ki az alkotó. Rámutatott,
„A forgatókönyv összefüggéseket keres a megmérgezés, a rablás közt, hogy Konc Ármin miként talált rá a jegyzetfüzetekre, amelyekben fontos információadalékok, gyűjtési anyagok szerepelnek fő művével, a Székelyföld leírásával kapcsolatosan” – mondta el a rendező. Kitért arra is, mivel Orbán Balázst a finnugor elméletet támogató bécsi udvar nem kedvelte a munkássága miatt, hiszen a honelmélet híve volt, megfigyelés alatt tartották Budapesten és itthon is. Faragó Anna, aki rablása miatt nem kapott büntetést, a film végén eltűnik, és nyitott a kérdés, hogy ő is be volt-e építve a birodalom megfigyelési rendszerébe.
Orbán Balázs és Konc Ármin rajzfilmesített alakja
Fotó: rajz, terv
„Ezeket a vonatkozásokat mind felvillantja az animáció. A megjelenő figurák, szereplők rajzfilmesítettek, akárcsak Orbán Balázs alakja. Az udvarhelyi Kováts fényképészettől korabeli fotókat kapunk, amelyeket felhasználunk a film díszleteként. Nem 3D-ben építjük fel a teret, hanem a 3D-s figurák a régi fényképek terében fognak mozogni: érdekes megoldás lesz” – részletezte a rendező. Hozzátette, a film megpróbálja végigkísérni Orbán Balázs keszekusza élettörténetét, aminek részleteiről sok mindent nem tud a nagyközönség.
Emlékiratai szerint félig felvidéki magyar, félig isztambuli olasz (vagy görög) családból származott, és rengeteget utazott. Családjával már az 1840-es években Konstantinápolyba utazott a velencei származású – valószínűleg a muzulmánok által megmérgezett – nagyanyja, Foresti Mária örökségének átvételére.
„A filmben olyan vonatkozásokat fogunk megragadni, amelyek körülírják Orbán Balázs szerteágazó életútját, valós arcát, hiszen ő nemcsak „nagy székely” volt és parlamenti képviselő, hanem ennél sokkal több, és mindenképpen nagy kalandor” – mondta a rendező.
Fazakas Szabolcs
Fotó: Veres Nándor
Kérdésünkre, hogy a készülő film miként egyensúlyozik a dokumentarista alkotás és a fikciós elemekből építkező film határán, Fazakas Szabolcs azt mondta, több lesz benne a valós tény. A fikciós elemek a pletykák alapján jelennek meg, ilyen például, hogy a bejárónő mérgezi meg Orbán Balázst. „Egyébként maga Orbán Balázs is leírta, hogy azt érzi, őt mérgezik. Lehetett lassú mérgezés. Az is fikció, hogy hátrahagy egy levelet Konc Árminnak, hogy csak a halála után nyissa ki, Ármin a levelet megtalálja, valós helyszíneken halad végig, rejtélyeket fejt meg Orbán Balázs életéből, a képek alapján mesél. Elmegy a szejkei villába, a Kossuth-villába, ahol megtalálja elrejtve a noteszeket” – mondta a rendező. Hozzátette, a fikció által fűzik össze a valós történeteket, de a fikció a valóságból merítkezik.
A film elkészítésekor több technikát is ötvöznek: Orbán Balázs noteszének grafikai stílusából indulnak ki, ez lesz az animáció alapja: azt a képi világot követik az animáció alkotói, ahogyan a „legnagyobb székely” rajzolt.
Több erdélyi vonatkozású film is készül
A Nemzeti Filmintézet több erdélyi vonatkozású filmet is támogat. Novák Lajos Úzvölgye munkacímmel dolgozik a székelyföldi emlékhely bemutatásán, és a hozzá kapcsolódó politikai és történelmi konfliktus hátterének a feltárásán – írta a Filmtett.ro. Major Anita is érzékeny témához nyúl: az Erdély és Románia nagy „egyesülése” című film román nemzeti mítoszokat vizsgál. Zsigmond Attila művészettörténeti témát választott: Ecsetvonások, székelyesen című projektje a székelyföldi festőiskola kiemelkedő alkotóit és alkotásait szeretné bevinni a köztudatba. A nyertes projektek között van kettő, ami az erdélyi környezetvédelem szempontjából jelentős: Szabó Attila Méregzöld mesék 2 című filmje az illegális erdőkitermelés és a famaffia ellen küzdő romániai civilek tevékenységét mutatja be, Jakab Ervin pedig A figyelő folyó című filmben a Kis-Küküllő térségét mutatja be.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 150 éve született Csiszár Lajos életművét szeretnék közelebb hozni a nagyközönséghez Marosvásárhelyen, ahol városnéző sétákkal idézik fel a szecesszió meghatározó helyi alakjának munkásságát.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!