Hirdetés

András Ferenc: a Székelyföld filmezésre teremtetett

Október 7-e óta zajlik a forgatás a Hargita megyei Énlakán, András Ferenc rendező Sütő András Hargitai vadászkalandok című regénye alapján forgat. Hosszas válogatást követően találtak rá a két ifjú főszereplőre, a székelyudvarhelyi Kiss Szabolcsra és a marosvásárhelyi Horváth Krisztára, de számos hivatásos erdélyi színész is szerepel a filmben. A rendezővel a forgatás hátteréről, székelyföldi gyökereiről beszélgettünk.

2013. október 27., 18:152013. október 27., 18:15


Erdélyi amatőr és hivatásos színészekkel dolgozik együtt. Milyen tapasztalatokat szerzett az eddigi forgatás során?

Azt mondják, addig amatőr valaki, amíg el nem kezdi gyakorolni ezt a mesterséget. Tulajdonképpen csupán a két fiatal főszereplő amatőr, de Szabolcs olyan fantasztikusan figyel és összpontosít, hogy mondhatnám, született filmszínész. Kriszta kissé bátortalanabb, de ő is nagyon igyekszik. Amúgy a marosvásárhelyi színház vezető színészei játsszák ezt a filmet, akik mind remek színészek. Kifejezetten öröm számomra velük együtt dolgozni. Emellett pedig a székelyudvarhelyi Tóth Árpád színész is szerepet kapott a filmben. Énlakán érintetlen, gyönyörű környezet van, fantasztikus a faluszerkezet. Sikaszó pedig, ahol Sütő András megírta ezt a művet, egy üdülőteleppé vált, így egy ilyen filmet nem lehet ott leforgatni.

Miért esett választása a Sütő-regényre?

Egyrészt azért, mert nagyon jól ismertem az írót, nagy híve vagyok, itt voltam az összes színházi bemutatóján, néha az olvasópróbákon is, tehát kifejezetten jó viszonyban voltunk. Tíz évvel ezelőtt megkaptam tőle a felhatalmazást, hogy a könyvéből elkészíthessem a filmet, de sajnos életében nem került rá sor. Manapság elég nehéz bármilyen filmtervet elfogadtatni, én most kaptam meg rá a pénzt.

Szándékában áll más erdélyi írók művét is megfilmesíteni?

Ezelőtt negyven évvel készítettem az erdélyi Kocsis István Magellán című drámájából tévéfilmet, de nagyon jó baráti viszonyban voltam Bálint Tiborral, Bodor Ádámmal, Páskándi Gézával, jól ismertem Székely Jánost is. A mai ínséges világban nagyon nehéz filmre pénzt szerezni. A Székelyföldet a jó Isten is filmezésre teremtette, ha tehetném, éjjel-nappal forgatnék itt.

Kortárs magyar filmekben létezik-e vagy kell-e léteznie nemzeti érzésnek?

Van egy réteg, akiknél fellelhető, például Zsigmond Dezsőnél, Gulyás Gyulánál, Sára Sándornál, Kósa Ferencnél, Buglya Sándornál, és sorolhatnám, akiknek szívügyük Erdély – nekem is az. Az elmúlt negyven évben rengeteg színészt, írót vittem át innen Magyarországra, akikkel együtt dolgoztam. A fiatalabb generáció már nem is ismeri ezeket a tehetséges embereket. Amúgy nekem székelyföldi gyökereim vannak, nagyapám, András Imre Gyergyótölgyesről költözött át Zalába, ott született tizenkét gyereke, a legkisebbnek vagyok én a fia. Aki Székelyföldön rám néz, egyből azt mondja: „maga közénk való, látom a szemin.”

Számos családi és gyerekfilmet készített. Miért tartja fontosnak gyerekeknek, gyerekekkel filmet készíteni?

A kárókatonák még nem jöttek vissza vagy a Postarablók című filmjeimet százszor is meg tudják nézni a gyerekek. Úgy érzem, különleges érzékem van ahhoz, hogy egyből kiválasszam a megfelelő gyermekszínészt a szerepre.

Nagyálmos Ildikó

 

Tavasszal bemutató
András Ferenc rendező idén márciusban a Magyar Médiatanács által meghirdetett Magyar Média Mecenatúra pályázatra jelentkezett a Sütő-regény alapján írt filmtervvel, amelyet májusban kedvezően bíráltak el. A több mint negyven székelyföldi gyerekszereplő mellett hivatásos erdélyi színészek is szerepelnek a filmben. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház több színésze is bekerült a szereposztásba, az anyát például Berekméri Katus, az apát Bányai Kelemen Barna játssza, Győrffy András a nagyapát formálja meg, Bokor Barna narrátori szerepet kapott, míg a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatója, Gáspárik Attila, valamint Szélyes Ferenc és Nagy István három botcsinálta vadászt játszik. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház művésze, Tóth Árpád a tanító szerepét kapta meg. A film felvételvezetője a szintén székelyudvarhelyi ifj. Haáz Sándor. Az alkotást a tervek szerint jövő tavasszal mutatják be.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. november 27., csütörtök

Román író-rendező „székely öko-románca” a sepsiszentgyörgyi színházban

Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.

Román író-rendező „székely öko-románca” a sepsiszentgyörgyi színházban
Hirdetés
2025. november 27., csütörtök

Idős népzenészekért indult jótékonysági kampány

Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.

Idős népzenészekért indult jótékonysági kampány
2025. november 26., szerda

Groteszk, abszurd művészi reflexiók: alkotásra ösztönöz pályázatával a temesvári színház

A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.

Groteszk, abszurd művészi reflexiók: alkotásra ösztönöz pályázatával a temesvári színház
2025. november 25., kedd

Csipkeszegi táncház: múzeumokkal, közösségi eseményekkel őrzik a széki népi kultúrát

Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.

Csipkeszegi táncház: múzeumokkal, közösségi eseményekkel őrzik a széki népi kultúrát
Hirdetés
2025. november 23., vasárnap

Bogdán Zsolt színművész Márai-estjéről: „a legegyszerűbb a legértékesebb, csak meg kell tudni hallani”

Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.

Bogdán Zsolt színművész Márai-estjéről: „a legegyszerűbb a legértékesebb, csak meg kell tudni hallani”
2025. november 22., szombat

Az úszó- és filmcsillag Johnny Weissmullerről elnevezett mozi kezdte meg működését Temesváron

Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.

Az úszó- és filmcsillag Johnny Weissmullerről elnevezett mozi kezdte meg működését Temesváron
2025. november 22., szombat

Színház a színházban, ahol a fontos dolgok láthatatlanok – A szatmári Harag György Társulat ősbemutatójáról

A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.

Színház a színházban, ahol a fontos dolgok láthatatlanok – A szatmári Harag György Társulat ősbemutatójáról
Hirdetés
2025. november 21., péntek

Magyar, román, erdélyi, dobrudzsai – Doina Gecse-Borgovan magyarra fordított kötetéről, kultúrák közti átjárhatóságról

Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.

Magyar, román, erdélyi, dobrudzsai – Doina Gecse-Borgovan magyarra fordított kötetéről, kultúrák közti átjárhatóságról
2025. november 19., szerda

Keserédes, megható izlandi film érkezik az erdélyi mozikba

A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.

Keserédes, megható izlandi film érkezik az erdélyi mozikba
2025. november 19., szerda

Főszerepben a bábok: hetedik alkalommal ad otthont Nagyvárad az erdélyi magyar bábszínházak fesztiváljának

2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.

Főszerepben a bábok: hetedik alkalommal ad otthont Nagyvárad az erdélyi magyar bábszínházak fesztiváljának
Hirdetés
Hirdetés