Ámosz Oz a legismertebb kortárs izraeli író
Meghalt 79 éves korában Ámosz Oz világhírű izraeli író – közölte a The Jerusalem Post című izraeli lap online kiadása.
2018. december 28., 22:262018. december 28., 22:26
2018. december 28., 22:352018. december 28., 22:35
Ámosz Oz, a legismertebb kortárs izraeli író, akinek műveit több mint negyven nyelvre fordították le, pénteken hunyt el. Lánya tájékoztatása szerint rákbetegségben halt meg. Az Izraelben a nemzet lelkiismeretének tartott író mind szépirodalmi műveiben, mind esszéiben kitűnt tematikai sokszínűségével és nyelvi virtuozitásával.
Ámosz Ozt rendre az irodalmi Nobel-díj várományosai között emlegették, 2007-ben megkapta az Asztúria Hercege díjat. 2010-ben a Budapesti Könyvfesztivál vendége volt, ő vehette át a Budapest Nagydíjat. Magyarul megjelent művei között van a Miháél, Miháél, a Fekete doboz, a Félálom, a Rímek életre, halálra, a Párduc a pincében és minden idők legnépszerűbb izraeli családregénye, a Szeretetről, sötétségről.
Ámosz Oz 1939-ben Jeruzsálemben, értelmiségi családban született Ámosz Klauszner néven. Litvániai zsidó parasztcsaládból származó apja Vilniusban tanult történelmet és irodalmat, tucatnyi nyelvet beszélt, majd a jeruzsálemi héber egyetemre iratkozott be. Anyja a cári birodalomban, az ukrajnai Rovnóban született, és mielőtt Palesztinába vándorolt volna ki az erősödő antiszemitizmus elől, a prágai Károly Egyetemen hallgatott filozófiát és történelmet.
A két európai értelmiségi identitású és kultúrájú fiatal a jeruzsálemi egyetemen szeretett egymásba, de beilleszkedésük a palesztinai életbe nem volt egyszerű. Gyermeküket nem nevelték vallásosnak, s csak egyetlen nyelvet, a hébert tanították meg neki (amit ők sosem beszéltek hibátlanul, egymással oroszul érintkeztek). Ámosz már akkor elkezdett írni, amikor megtanították neki az ábécét, később azt mondta: semmiben nem volt kiemelkedő, csak a mesélésben, ezzel igyekezett lenyűgözni barátait és a lányokat. Tizenkét éves korában, édesanyja öngyilkossága után egy kibucba került és nevét a bátorságot jelentő Ozra változtatta. Egy család örökbe fogadta, így lett mostohatestvére Ron Huldai, Tel-Aviv polgármestere.
Oz harminc éven át élt a kibucban, ahol megismerkedett a korai szocialista cionizmussal, s elkötelezett baloldali gondolkodású emberré vált. Első írásai a kibuc újságjában jelentek meg, majd a Davar című lapba írt. Első könyvét 1965-ben adták ki. Amikor kibuctársai megtudták, hogy mivel foglalkozik, heti egy napot biztosítottak neki az írásművészetre, majd amikor My Michael (Mihaél, Mihaél) című könyve 1968-ban bestselleríróvá tette, a közösség három napot is adott neki az írásra. A nyolcvanas években már négy napot írt és kettőt tanított, de szombatonként még mindig dolgozott a kibuc éttermében.
Tevékenyen részt vett az ország közéletében, rendszeresen megjelent a baloldali és békepárti tüntetéseken és gyakran hallatta hangját az emberi jogok és a kisebbségek védelmében. „Rengetegszer neveztek árulónak, még a legutóbbi időkben is. Úgy gondolom, hogy kiváló társaságba kerültem. A történelem tele van korukat megelőző emberekkel, akiket riválisaik egy része árulással vádolt” – mondta Oz egy interjúban a közelmúltban a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet szerint.
Élete utolsó éveiben Tel-Avivban élt és alkotott, ahol felesége és három gyermeke gyászolja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!