Aki tágította a kánont: kiállítás nyílik Kántor Lajos emlékére a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban

„Több Kántor Lajosról készült portré is szerepel az anyagban, ez is lényeges része a kiállításnak, a plakáton látható grafika Tóth László munkája. Az 1960–1970-es, 80-as években alkotó jelentős erdélyi művészek munkáit sorakoztatja fel az anyag, mint tudjuk, Kántor hagyatéka valóságos keresztmetszete e korszak erdélyi művészetének” – mondta Vécsi Nagy Zoltán.

Kifejtette, a Kántor-magángyűjtemény egy töredékét, egy kis teremnyi anyagot láthatott a nagyközönség a tavalyi Kolozsvári Magyar Napokon, az új sepsiszentgyörgyi tárlat ennél sokkal gazdagabb, a központ két emeletén minden kiállítófelületen bemutatják az anyagot.

– fogalmazott Vécsi Nagy Zoltán. Hozzátette, Kántor volt az, aki az 1950-es éveket követően odafigyelt az avantgárd irányzatokra, az újításokra, a Korunk galérián keresztül képviselte a kitekintést, emiatt is gazdag volt a magángyűjteménye.

„Hagyományos értékeink és az akkori legújabb tendenciák is szerepelnek a gyűjteményben. A dedikációkból is látszik, hogy a művészek érezték Kántor szerepének a jelentőségét. Próbáljuk az ő szellemi közegét, művészekkel való kapcsolatát is bemutatni. Az alkotásokkal vette körül magát a lakásában, ezt a légkört is megidézzük” – mondta a művészettörténész. Arról is beszélt, hogy

„Azt, hogy létrejöjjön egy erdélyi művészeti múzeum, elsőként Kántor vetette fel Jakobovits Miklóssal együtt. Sepsiszentgyörgyön egy értekezleten derült ki, hogy a háromszéki város lenne a legjobb helyszíne a központnak, mert itt megvan a politikai akarat is a támogatására. Kántor egyik alapító atyja volt a központnak, a kiállítással a hálánkat is lerójuk ezért” – fogalmazott a művészettörténész. Hozzátette, Kántor túllépett azon, hogy szíve szerint Kolozsváron hozza létre a központot, hiszen felismerte, hogy Szentgyörgyön nyílik erre lehetőség, támogatta a kezdeményezést, műveket is szerzett az alapgyűjteménybe.

Mint arról korábban beszámoltunk, Kántor kiemelkedően gazdag szellemi örökségét kutatják egyetemi hallgatók egy új kezdeményezés keretében. A projektet Balázs Imre József és Vallasek Júlia irodalomtörténész, egyetemi oktató irányítja. „A Kántoresque  révén ki tudjuk próbálni, hogy a filológusi-irodalomtörténészi munka és a hagyatékokban való elmélyedés mellett milyen lehetőségeink vannak arra, hogy az értékeket szélesebb kör számára is befogadhatóvá, elérhetővé tegyük” – mondta el megkeresésünkre Balázs Imre József.