Tóth László képzőművész Kántor Lajosról készített munkája
Fotó: Erdélyi Művészeti Központ
In memoriam Kántor Lajos címmel nyílik kiállítás pénteken a sepsiszentgyörgyi székhelyű Erdélyi Művészeti Központban a 2017-ben elhunyt kolozsvári irodalomtörténész, műkritikus, filológus, gazdag képzőművészeti magángyűjteményének anyagából. Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész, a központ igazgatója beszélt a tárlatról, Kántornak az erdélyi képzőművészetben betöltött szerepéről.
2021. február 25., 10:312021. február 25., 10:31
2021. február 25., 10:332021. február 25., 10:33
Kántor Lajos magángyűjteményéből nyílik kiállítás pénteken a sepsiszentgyörgyi székhelyű Erdélyi Művészeti Központban. A 2017-ben elhunyt kolozsvári irodalomtörténész, műkritikus, filológus magántulajdonában lévő alkotások legnagyobb részét a Sapientia Alapítvány vásárolta meg a központ számára, amelynek alapításánál kulcsszerepet játszott Kántor Lajos.
Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész, a központ igazgatója megkeresésünkre elmondta, 91 alkotást sorakoztat fel a központ két emeletét elfoglaló, április közepéig látogatható tárlat.
„Több Kántor Lajosról készült portré is szerepel az anyagban, ez is lényeges része a kiállításnak, a plakáton látható grafika Tóth László munkája. Az 1960–1970-es, 80-as években alkotó jelentős erdélyi művészek munkáit sorakoztatja fel az anyag, mint tudjuk, Kántor hagyatéka valóságos keresztmetszete e korszak erdélyi művészetének” – mondta Vécsi Nagy Zoltán.
Kifejtette, a Kántor-magángyűjtemény egy töredékét, egy kis teremnyi anyagot láthatott a nagyközönség a tavalyi Kolozsvári Magyar Napokon, az új sepsiszentgyörgyi tárlat ennél sokkal gazdagabb, a központ két emeletén minden kiállítófelületen bemutatják az anyagot.
– fogalmazott Vécsi Nagy Zoltán. Hozzátette, Kántor volt az, aki az 1950-es éveket követően odafigyelt az avantgárd irányzatokra, az újításokra, a Korunk galérián keresztül képviselte a kitekintést, emiatt is gazdag volt a magángyűjteménye.
„Hagyományos értékeink és az akkori legújabb tendenciák is szerepelnek a gyűjteményben. A dedikációkból is látszik, hogy a művészek érezték Kántor szerepének a jelentőségét. Próbáljuk az ő szellemi közegét, művészekkel való kapcsolatát is bemutatni. Az alkotásokkal vette körül magát a lakásában, ezt a légkört is megidézzük” – mondta a művészettörténész. Arról is beszélt, hogy
„Azt, hogy létrejöjjön egy erdélyi művészeti múzeum, elsőként Kántor vetette fel Jakobovits Miklóssal együtt. Sepsiszentgyörgyön egy értekezleten derült ki, hogy a háromszéki város lenne a legjobb helyszíne a központnak, mert itt megvan a politikai akarat is a támogatására. Kántor egyik alapító atyja volt a központnak, a kiállítással a hálánkat is lerójuk ezért” – fogalmazott a művészettörténész. Hozzátette, Kántor túllépett azon, hogy szíve szerint Kolozsváron hozza létre a központot, hiszen felismerte, hogy Szentgyörgyön nyílik erre lehetőség, támogatta a kezdeményezést, műveket is szerzett az alapgyűjteménybe.
Mint arról korábban beszámoltunk, Kántor kiemelkedően gazdag szellemi örökségét kutatják egyetemi hallgatók egy új kezdeményezés keretében. A projektet Balázs Imre József és Vallasek Júlia irodalomtörténész, egyetemi oktató irányítja. „A Kántoresque révén ki tudjuk próbálni, hogy a filológusi-irodalomtörténészi munka és a hagyatékokban való elmélyedés mellett milyen lehetőségeink vannak arra, hogy az értékeket szélesebb kör számára is befogadhatóvá, elérhetővé tegyük” – mondta el megkeresésünkre Balázs Imre József.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!