
A Cannes-i filmfesztivál vörös szőnyegén pózolt Nemes Jeles László Saul fia című első játékfilmjének stábja, köztük Molnár Levente kolozsvári színművész is, aki Ábrahámot, a főhős barátját alakítja a magyar alkotásban.
2015. május 17., 19:102015. május 17., 19:10
A május 13-án kezdődött és 24-ig tartó, 68. alkalommal szervezett filmfesztivál első igazi revelációjaként értékelte szombaton a nemzetközi sajtó a Saul fia című filmet, amelyet előző nap mutattak be a hivatalos versenyprogramban. A cannes-i fesztivál hagyományainak megfelelően a világpremier előtt a Saul fia alkotói – egymásba karolva – fotósok sorfala előtt vonultak fel a vörös szőnyegen, ahol Pierre Lescure, a fesztivál idén kinevezett elnöke és Thierry Frémaux művészeti igazgató köszöntötte őket.
A teremben a már helyüket elfoglaló nézők állva köszöntötték a magyar művészeket, s a végig feszült figyelemben zajló vetítés végén perceken át tapsolva, állva köszöntötték az alkotókat, akik szintén felállva köszönték meg a meleg fogadtatást.
“Természetesen megnyerjük” – nyilatkozta viccesen nemrég a Krónikának Molnár Levente, akit a szereplehetőséggel a castingigazgató keresett meg, a próbafelvételek után pedig meg is kapta munkát. A szereplőválogatás csaknem másfél évig zajlott, a főbb szerepekben a magyarokon kívül német, amerikai, izraeli, lengyel, szlovák, illetve osztrák származású színészek is feltűnnek.
A Variety című filmes szaklap szerint a Saul fia olyan nyomasztóan és kompromisszummentesen mutatja be a holokausztot, ahogyan azt még soha senki nem tette meg, jóllehet a témát már számos alkalommal feldolgozták a filmművészetben. Justin Chang kritikus szerint az alkotás a narráció megszüntetésének és az érzékeltetésnek a mesteri gyakorlata. Az Indiwire azt emelte ki, hogy a film az auschwitzi koncentrációs táborról egy olyan intenzív dráma, amelyben a feszültség egy pillanatra sem csökken. Eric Kohn kritikus szerint a koncentrációs táborban játszó történet és a filmes energia ötvözése azért is különösen elképesztő, mert egy első filmről van szó.
Egyébként negyvenhat év után először szerepel első játékfilmes magyar rendező a cannes-i hivatalos versenyprogramban. Korábban Makk Károly Liliomfi (1955), Kósa Ferenc Tízezer nap (1967) és Sára Sándor Feldobott kő (1969) című alkotásával történt hasonló.
Az Aranypálmáért többek között Gus Van Santtel, Paolo Sorrentinóval, Joachim Trierrel, és Todd Haynesszel verseng a magyar filmrendező. Az Egy bizonyos nézőpontból (Un Certain Regard) nevű szekcióba román filmet is meghívtak, Corneliu Porumboiu Comoara című alkotását.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
szóljon hozzá!