
Magyar rendező, díszlet- és jelmeztervező dolgozik a jászvásári opera nagyszabású Aida-produkcióján, amelynek csütörtökön tartják a bemutatóját.
2013. április 24., 10:312013. április 24., 10:31
Kürthy András magyarországi operarendező lapunk megkeresésére felidézte: tavaly májusban, a Kolozsváron első alkalommal megszervezett Nemzeti Operák Fesztiválján a Kolozsvári Magyar Opera az általa rendezett Szerelmi bájital című Donizetti-operával vett részt, a Jászvásári Nemzeti Opera pedig két előadást is bemutatott a találkozón. A Szerelmi bájital nagyszerű fogadtatásban részesült, a jászvásári intézmény igazgatója, Beatrice Rancea pedig még a fesztivál alatt felvetette Kürthynek, hogy megrendezhetné náluk Verdi operáját. Kiss Zsuzsanna kézdivásárhelyi születésű jelmeztervezőt és Székely László elismert budapesti díszlettervezőt a rendező kérte fel a közös munkára.
Kiss Zsuzsanna lapunknak elmondta: bár ismerte korábban is a rendezőt, ez az első közös munkájuk, ami számára azért is érdekes, mert Kürthy ugyan félig-meddig klasszikus jelmezeket várt tőle, de – akárcsak a díszlet esetében – a ruháknál is nagyon fontos szempont volt a stilizáltság. Amint a jelmeztervező kifejtette: nagyon elégedett az ottani feltételekkel, hiszen az anyagi háttér adott, a csapat pedig emberi és professzionális szempontból egyaránt kitesz magáért. Lapunk kérdésére a fontos nyugati operaházakban is gyakorta rendező Kürthy András is kiemelte, hogy az ambiciózus igazgató vezette jászvásári intézmény az anyagi feltételek tekintetében megközelíti a nyugati dalszínházak szintjét, ha pedig a szólistákat, a kórust és a balettkart nézi, rég találkozott ilyen tehetséges fiatal csapattal, akiknek – mint mondta – szép jövőt jósol.
Aida-trombiták Svájcból
Mint megtudtuk, az Aidát Beatrice Rancea igazgatónő az évad kiemelt előadásának szánja, amely Kürthy számára azért is megtisztelő, mert az idei jászvásári évadban két produkciót is bemutattak a világhírű Andrei Şerban rendezésében. A produkció fontosságát és az intézmény komolyságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a második felvonás győzelmi indulójában Romániában elsőként csendülnek fel a Verdi által tervezett jellegzetes, éles hangú Aida-trombiták, amelyeket egyenesen Svájcból hozattak az előadás kedvéért. Kürthy felhívta a figyelmet a Verdi-mű „kétarcúságára\": míg az első két felvonás a grandiózus francia nagyoperák világát idézi a sok szereplővel és egzotikus helyszínnel, addig az elsősorban a főszereplők érzelmeire, belső vívódásaira koncentráló második két felvonás a kamaraopera szerényebb eszközeivel dolgozik. Ezt a kettősséget a rendezésben sem lehet kikerülni, Kürthy elárulta: a produkció első felében az is előfordul, hogy az aránylag kis színpadon 180 szereplőt vonultat fel, ráadásul egyes részekben a kórus mellett két gyerekkart is megszólaltat. Mint mondta, az Egyiptomban játszódó opera korábbi színreviteleiben már „elhasznált\" hieroglifamotívumok és egyiptomi jelképek helyett Székely László díszlettervezőtől stilizált látványvilágot kért, ezzel is a szólisták által megjelenített emberekre és az ő érzelemvilágukra irányítva a közönség figyelmét a monumentális díszletek helyett.
Kürthy kérdésünkre elárulta, pályafutása egyik folyton viszszatérő, meghatározó operája és egyik személyes kedvence az Aida, számos helyen megrendezte már, Plácido Domingóval és Pavarottival is volt alkalma együtt dolgozni ebben a darabban, júliusban pedig már Szombathelyen mutatnak be egy szintén általa rendezett Aidát. Mint rámutatott, főképpen a társulat, a szólisták adottságain múlik, hogyan tudja megújítani a műhöz való viszonyát, milyen új elképzelések mentén alakítja ki a koncepciót egy-egy előadásban.
Erőltetett menet
Kürthy András szerint éppen az intézményvezetés ambiciózussága nehezíti meg kissé a dolgokat, hiszen a sok bemutató miatt kevés idő jut egy-egy előadás létrehozására. Mint mondta, két nappal a bemutató előtt még mindig az utolsó simításokat végezték a díszleten és a jelmezeken, hiszen áprilisban is volt egy operabemutató Jászvásáron. A társulattal a rendező egyébként egy korábbi ottléte alkalmával a két Şerban-rendezésben ismerkedett meg, mint mondta, nagyon nyitott csapatról van szó, azonnal kialakult a jó együttműködés közöttük. A város közönsége is nagy érdeklődést mutat a produkció iránt, hiszen már a bemutatót követő két előadásra is elkelt az összes jegy.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!