Balázs Lajos és Keszeg Vilmos a könyvbemutatón
Fotó: Lőrincz Anna
Balázs Lajos csíkszeredai néprajzkutatónak, a Sapientia EMTE oktatójának Nyergestető. A lelkiismeret ágkeresztes-kopjafás temetője – a nemzeti kegyelet néprajzi földrajza című kötetét mutatták be Kolozsváron a Kriza János Néprajzi Társaság székházában szerdán.
2018. május 17., 18:372018. május 17., 18:37
Az eseményen Balázs Lajos munkásságát, korábbi köteteit Keszeg Vilmos egyetemi tanár méltatta.
– magyarázta Keszeg.
A csíki kutató pályájának fontos fejezete volt a rítuskutatás, 1970 és 1998 között Csíkszentdomokoson végzett az emberélet fordulópontjainak szokásaira vonatkozó terepmunkát, minden eddigi könyve erre a falura összpontosít. Rítusokat bemutató könyvei: Az én első tisztességes napom, Menj ki én lelkem a testből és a Szeretet fogott el a gyermek iránt. Később ezt a három rítust újraértelmezte a maga számára is és pszichológiai szempontból közelítette meg A vágy rítusai – Rítusstratégiák. A születés, házasság, halál szokásvilágának lelki hátteréről című könyvében.
Első kötete elkészítéséhez Balázs Lajos több mint 300 személyt vont be, az Amikor az ember nincs es ezen a világon – Paraszti nemi kultúra és nemi erkölcs Csíkszentdomokoson című kötetéhez pedig az évek során 1700 órányi anyagot vett fel, kérdőíveiben pedig több mint 2000 kérdés szerepel.
– hogyan hat, milyen érzéseket, érzelmeket gerjeszt, milyen emlékeket tart ébren vagy takarékon. Egyszóval: másképpen elmondott történelem – olvasható a kötet ismertetőjében.
Balázs Lajos kifejtette, a Nyergestető és Csíkszentdomokos hasonlóságát abban látja, hogy mindkét helyre két út vezet fel, valamint hogy targédia fűződik mindkét helyhez: a Csíkkozmás és Kászon közti tetőn székelyeket, Csíkszentdomokoson pedig Báthory András erdélyi fejedelmet gyilkolták meg.
A Hargita megyei Nyergestető az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik utolsó székelyföldi színhelyeként ismert: 1849. augusztus 1-jén Gál Sándor tábornok Tuzson János alezredes vezetésével 200 honvédjére bízta a szoros védelmét. A székelyek élet-halál harcot vívtak az Eduard Clam-Gallas osztrák tábornok vezette osztrák és orosz csapatokból álló ellenséges hadsereg ellen, a kisszámú székely hadsereg önfeláldozó küzdelme ellenére vereséget szenvedett.
– mondta a néprajzkutató. A bizottság 1896-ban alakult, tagjai Bukarestben lakó székelyek voltak, ők állították a Nyergestetőn ma is látható emlékművet. A kutató kifejtette, az is írásra ösztönözte, hogy „az erdő ölén” létrejött egy másik emlékhely, melyet ágakból összekötözött keresztek díszítettek. „Ezt a kegyelethelyet 2004-ben láttam először és könnyekig meghatott a szerénysége” – emlékezett Balázs Lajos. Kitért arra is,
„Úgy tartják, hogy a nemzetük van a Nyergestetőn eltemetve" – mondta a néprajzkutató, aki ezt a helyet székely katakombának is nevezi, hiszen 1989 előtt a székelyeknek titokban kellett őrizniük hitüket, hagyományukat.
Mára már több mint 250 sírjelt állító települést tudtak azonosítani, Balázs Lajos azt mondta, álma, hogy egyszer a Nyergestető is olyan hellyé váljon, mint Litvániában a Keresztek hegye nevű katolikus zarándokhely, amely évszázadok óta a litvánok egyik legerősebb nemzeti szimbóluma.
Lőrincz Anna
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!