Ahol senkinek, mégis mindenkinek van halottja: a Nyergestető, a „székely katakomba”

– magyarázta Keszeg.

A csíki kutató pályájának fontos fejezete volt a rítuskutatás, 1970 és 1998 között Csíkszentdomokoson végzett az emberélet fordulópontjainak szokásaira vonatkozó terepmunkát, minden eddigi könyve erre a falura összpontosít. Rítusokat bemutató könyvei: Az én első tisztességes napom, Menj ki én lelkem a testből és a Szeretet fogott el a gyermek iránt. Később ezt a három rítust újraértelmezte a maga számára is és pszichológiai szempontból közelítette meg A vágy rítusai – Rítusstratégiák. A születés, házasság, halál szokásvilágának lelki hátteréről című könyvében.

Első kötete elkészítéséhez Balázs Lajos több mint 300 személyt vont be, az Amikor az ember nincs es ezen a világon – Paraszti nemi kultúra és nemi erkölcs Csíkszentdomokoson című kötetéhez pedig az évek során 1700 órányi anyagot vett fel, kérdőíveiben pedig több mint 2000 kérdés szerepel.

– hogyan hat, milyen érzéseket, érzelmeket gerjeszt, milyen emlékeket tart ébren vagy takarékon. Egyszóval: másképpen elmondott történelem – olvasható a kötet ismertetőjében.

Balázs Lajos kifejtette, a Nyergestető és Csíkszentdomokos hasonlóságát abban látja, hogy mindkét helyre két út vezet fel, valamint hogy targédia fűződik mindkét helyhez: a Csíkkozmás és Kászon közti tetőn székelyeket, Csíkszentdomokoson pedig Báthory András erdélyi fejedelmet gyilkolták meg.

A Hargita megyei Nyergestető az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik utolsó székelyföldi színhelyeként ismert: 1849. augusztus 1-jén Gál Sándor tábornok Tuzson János alezredes vezetésével 200 honvédjére bízta a szoros védelmét. A székelyek élet-halál harcot vívtak az Eduard Clam-Gallas osztrák tábornok vezette osztrák és orosz csapatokból álló ellenséges hadsereg ellen, a kisszámú székely hadsereg önfeláldozó küzdelme ellenére vereséget szenvedett.

– mondta a néprajzkutató. A bizottság 1896-ban alakult, tagjai Bukarestben lakó székelyek voltak, ők állították a Nyergestetőn ma is látható emlékművet. A kutató kifejtette, az is írásra ösztönözte, hogy „az erdő ölén” létrejött egy másik emlékhely, melyet ágakból összekötözött keresztek díszítettek. „Ezt a kegyelethelyet 2004-ben láttam először és könnyekig meghatott a szerénysége” – emlékezett Balázs Lajos. Kitért arra is,

„Úgy tartják, hogy a nemzetük van a Nyergestetőn eltemetve" – mondta a néprajzkutató, aki ezt a helyet székely katakombának is nevezi, hiszen 1989 előtt a székelyeknek titokban kellett őrizniük hitüket, hagyományukat.

Mára már több mint 250 sírjelt állító települést tudtak azonosítani, Balázs Lajos azt mondta, álma, hogy egyszer a Nyergestető is olyan hellyé váljon, mint Litvániában a Keresztek hegye nevű katolikus zarándokhely, amely évszázadok óta a litvánok egyik legerősebb nemzeti szimbóluma.

Lőrincz Anna