Fotó: Biró István
„Van valami megmagyarázhatatlan, ami közvetlenül az érzékekre hat, nehéz lenne szavakba önteni azt a látványcsodát, amelyet Kolozsi Tibor szobrai megteremtenek” – hangzott el többek között Németh Júlia művészettörténész méltatásában abból az alkalomból, hogy szabadtéri tárlat nyílt a kolozsvári Szépművészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palota udvarán az 50 éves szobrászművész alkotásaiból.
2015. április 26., 19:292015. április 26., 19:29
Mircea Oliv műkritikus ugyanakkor úgy fogalmazott: Kolozsi stílusa összetéveszthetetlen Kelet-Európában. Mint kifejtette: a művész bátran használja a kompozíciós technikákat, amelyek segítségével akár az ellenkezőjét is ki tudja fejezni annak, mint amit maga a műtárgy első ránézésre sugall.
„Míg a kortárs művészetet a tárgy nyugtalansága uralja, addig Kolozsi nyugalmat tud kölcsönözni alkotásainak. A költői ereje belülről fakad, amit átad a nézőnek. A címadásban is költészet rejlik” – magyarázta a műkritikus. Mint részletezte, Kolozsi Tibor jó ismerője az antik görög és egyiptomi szobrászművészetnek, alkotásaiban a mediterrán kultúra klasszikus elemei is megjelennek. A kiállított szobrok nem monumentálisak, csupán sugallják a monumentalitást.
Kolozsi Tibor kérdésünkre elmondta: az alkotások kiválasztásakor az volt a legfontosabb szempont, hogy illeszkedjenek a Bánffy-palota udvarának tágas teréhez, harmonizáljanak azzal. „Az alapkoncepció az én érdeklődési körömet tükrözi, ugyanakkor arra is szükség volt, hogy elég nagyok legyenek a szobrok ahhoz, hogy meg tudjanak birkózni ezzel a térrel” – magyarázta a Munkácsy-díjas alkotó.
Kérdésünkre kifejtette: mára már „megszűntek” a nagy művészeti irányzatok, ha mégis felvetődnek ilyenek, azok egyszerű besorolások. „Most az történik, hogy minden művész keresi a maga útját, egyéni stílusok alakulnak ki, és ezek láthatóak. Végül is minden művész egyéni stílust akar teremteni. Eddig az történt, hogy a különböző stílusok váltották egymást: a barokk, klasszicizmus, neoklasszicizmus, impresszionizmus, utána posztimpresszionizmus, avantgárd, poszt-avantgárd. Ezzel szemben most egyéni mitológiák születnek” – magyarázta.
Hozzáfűzte: ennek az az oka, hogy felgyorsult a világ. „Nem tudunk várni 100 évet, hogy egy stílus kifusson. Ma is vannak alkotó absztrakt művészek, poszt-impreszszionista művészek, transzavantgárd művészek, de ezek egyszerre, egy időben élnek. Állandóan új kezdeményezések vannak. Ma már nem az történik, hogy kell várjunk 100 évet, hogy a gótika eljusson Erdélybe. Minden szimultán és gyorsan történik” – összegzett Kolozsi Tibor.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!