Fotó: Biró István
„Van valami megmagyarázhatatlan, ami közvetlenül az érzékekre hat, nehéz lenne szavakba önteni azt a látványcsodát, amelyet Kolozsi Tibor szobrai megteremtenek” – hangzott el többek között Németh Júlia művészettörténész méltatásában abból az alkalomból, hogy szabadtéri tárlat nyílt a kolozsvári Szépművészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palota udvarán az 50 éves szobrászművész alkotásaiból.
2015. április 26., 19:292015. április 26., 19:29
Mircea Oliv műkritikus ugyanakkor úgy fogalmazott: Kolozsi stílusa összetéveszthetetlen Kelet-Európában. Mint kifejtette: a művész bátran használja a kompozíciós technikákat, amelyek segítségével akár az ellenkezőjét is ki tudja fejezni annak, mint amit maga a műtárgy első ránézésre sugall.
„Míg a kortárs művészetet a tárgy nyugtalansága uralja, addig Kolozsi nyugalmat tud kölcsönözni alkotásainak. A költői ereje belülről fakad, amit átad a nézőnek. A címadásban is költészet rejlik” – magyarázta a műkritikus. Mint részletezte, Kolozsi Tibor jó ismerője az antik görög és egyiptomi szobrászművészetnek, alkotásaiban a mediterrán kultúra klasszikus elemei is megjelennek. A kiállított szobrok nem monumentálisak, csupán sugallják a monumentalitást.
Kolozsi Tibor kérdésünkre elmondta: az alkotások kiválasztásakor az volt a legfontosabb szempont, hogy illeszkedjenek a Bánffy-palota udvarának tágas teréhez, harmonizáljanak azzal. „Az alapkoncepció az én érdeklődési körömet tükrözi, ugyanakkor arra is szükség volt, hogy elég nagyok legyenek a szobrok ahhoz, hogy meg tudjanak birkózni ezzel a térrel” – magyarázta a Munkácsy-díjas alkotó.
Kérdésünkre kifejtette: mára már „megszűntek” a nagy művészeti irányzatok, ha mégis felvetődnek ilyenek, azok egyszerű besorolások. „Most az történik, hogy minden művész keresi a maga útját, egyéni stílusok alakulnak ki, és ezek láthatóak. Végül is minden művész egyéni stílust akar teremteni. Eddig az történt, hogy a különböző stílusok váltották egymást: a barokk, klasszicizmus, neoklasszicizmus, impresszionizmus, utána posztimpresszionizmus, avantgárd, poszt-avantgárd. Ezzel szemben most egyéni mitológiák születnek” – magyarázta.
Hozzáfűzte: ennek az az oka, hogy felgyorsult a világ. „Nem tudunk várni 100 évet, hogy egy stílus kifusson. Ma is vannak alkotó absztrakt művészek, poszt-impreszszionista művészek, transzavantgárd művészek, de ezek egyszerre, egy időben élnek. Állandóan új kezdeményezések vannak. Ma már nem az történik, hogy kell várjunk 100 évet, hogy a gótika eljusson Erdélybe. Minden szimultán és gyorsan történik” – összegzett Kolozsi Tibor.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!