Fotó: Biró István
„Van valami megmagyarázhatatlan, ami közvetlenül az érzékekre hat, nehéz lenne szavakba önteni azt a látványcsodát, amelyet Kolozsi Tibor szobrai megteremtenek” – hangzott el többek között Németh Júlia művészettörténész méltatásában abból az alkalomból, hogy szabadtéri tárlat nyílt a kolozsvári Szépművészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palota udvarán az 50 éves szobrászművész alkotásaiból.
2015. április 26., 19:292015. április 26., 19:29
Mircea Oliv műkritikus ugyanakkor úgy fogalmazott: Kolozsi stílusa összetéveszthetetlen Kelet-Európában. Mint kifejtette: a művész bátran használja a kompozíciós technikákat, amelyek segítségével akár az ellenkezőjét is ki tudja fejezni annak, mint amit maga a műtárgy első ránézésre sugall.
„Míg a kortárs művészetet a tárgy nyugtalansága uralja, addig Kolozsi nyugalmat tud kölcsönözni alkotásainak. A költői ereje belülről fakad, amit átad a nézőnek. A címadásban is költészet rejlik” – magyarázta a műkritikus. Mint részletezte, Kolozsi Tibor jó ismerője az antik görög és egyiptomi szobrászművészetnek, alkotásaiban a mediterrán kultúra klasszikus elemei is megjelennek. A kiállított szobrok nem monumentálisak, csupán sugallják a monumentalitást.
Kolozsi Tibor kérdésünkre elmondta: az alkotások kiválasztásakor az volt a legfontosabb szempont, hogy illeszkedjenek a Bánffy-palota udvarának tágas teréhez, harmonizáljanak azzal. „Az alapkoncepció az én érdeklődési körömet tükrözi, ugyanakkor arra is szükség volt, hogy elég nagyok legyenek a szobrok ahhoz, hogy meg tudjanak birkózni ezzel a térrel” – magyarázta a Munkácsy-díjas alkotó.
Kérdésünkre kifejtette: mára már „megszűntek” a nagy művészeti irányzatok, ha mégis felvetődnek ilyenek, azok egyszerű besorolások. „Most az történik, hogy minden művész keresi a maga útját, egyéni stílusok alakulnak ki, és ezek láthatóak. Végül is minden művész egyéni stílust akar teremteni. Eddig az történt, hogy a különböző stílusok váltották egymást: a barokk, klasszicizmus, neoklasszicizmus, impresszionizmus, utána posztimpresszionizmus, avantgárd, poszt-avantgárd. Ezzel szemben most egyéni mitológiák születnek” – magyarázta.
Hozzáfűzte: ennek az az oka, hogy felgyorsult a világ. „Nem tudunk várni 100 évet, hogy egy stílus kifusson. Ma is vannak alkotó absztrakt művészek, poszt-impreszszionista művészek, transzavantgárd művészek, de ezek egyszerre, egy időben élnek. Állandóan új kezdeményezések vannak. Ma már nem az történik, hogy kell várjunk 100 évet, hogy a gótika eljusson Erdélybe. Minden szimultán és gyorsan történik” – összegzett Kolozsi Tibor.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!