
"A lélek a fejünkben azért van, mert más nem ért rá betelepülni" – kezdte felolvasással Vörös István József Attila-díjas költő, prózaíró, kritikus, irodalomtörténész, esszéista, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Nyugati Szláv Nyelvek Tanszékének vezetője csütörtök este a Kolozsvári Állami Magyar Színház évadnyitó Költői estek rendezvénysorozatán.
2013. október 20., 19:302013. október 20., 19:30
Az előző este bemutatott Őfelsége pincére voltam című előadás színpadi adaptációjának fordítójával Karácsonyi Zsolt költő, a Helikon irodalmi folyóirat főszerkesztője beszélgetett. Bohumil Hrabal regényét David Jarab adaptálta színpadra, ezt a szöveget fordította Vörös István magyarra. A beszélgetés két irodalmár délutáni kávézásának hangulatát keltette, vallomásokat hallottunk az írói életvitelről, valamint a sokoldalú alkotói munkafolyamatról. \"Dante mindannyiunk kollégája...\" – hangzott el a költő többszörös műfordítói felelősségvállalása kapcsán. Mint Vörös István kifejtette, neki elsősorban mesterségbeli és nemcsak nyelvtudásbeli elvárásai vannak a mindenkori fordítóval szemben. Ahhoz, hogy a vers lényegét változatlanul helyezze egy teljesen más szövegtestbe, sajátjaként kell tekintenie más alkotására – ezzel pedig a kezesség is együtt jár, hogy egy fordítást ugyanúgy el lehet rontani, mint egy verset – mondta a műfordító.
Rámutatott, Az Őfelsége pincére voltam adaptációjának fordítását Hrabal és a kolozsvári színház miatt vállalta el. Mint kifejtette, jó volt a magyarországi realista színházi formanyelv után a cseh abszurd teatralitásával találkozni. Szólt arról az értetlenségről is, ahogyan a budapesti színház viszonyul, amikor az előadásokba ezt az életérzést próbálja becsempészni. A világhírű cseh író műveinek fordításáról elmondta, nincs olyan műve Hrabalnak, hogy Sörgyári capriccio, a címet a magyar fordító találta ki zseniálisan, azt fogalmazva meg, amit a magyarok szeretnének \"belelátni\" Hrabal műveibe. A cseh nyelv morbid humorát, (ön)iróniáját, azt, hogy az igazán sötét dolgokat is ünnepelni képes, hogy vízi-hullát rágcsálnak a sör mellé, koporsócskát desszertnek, hogy a csehek Arany Jánosa horrorisztikus rémballadákat ír – a magyar gyomor és ízlés nem bírná meg. Vörös úgy fogalmazott, magyarként éppen annyira vagyunk képesek elsajátítani a cseh nyelvet, hogy hiteles cseh anyanyelvű fogyatékosoknak tűnjünk.
Karácsonyinak arra a felvetésére, hogy milyen esélyei vannak a költészetnek a slam poetry, a politikai költészet (például Erdős Virág versei) virágzása mellett – anekdotát kaptunk válaszul. Örkény István \'56 novemberében – amikor Budapestet már megszállták az oroszok – a Nyugati környékén sétált, ahol egy ember ponyván könyveket árult. Örkény meglepődött, hiszen ebben az időszakban az emberek éheztek. Odament az árushoz, és megkérdezte tőle: könyvet árul ilyenkor? \"Ó igen-igen, nagyon jól megy\" – mondta az árus. Örkény még jobban elcsodálkozott, és rákérdezett, hogy mit vesznek mostanság. \"Most a vers megy\" – hangzott a válasz. Vörös István ezt a történetet akkor is szépnek tartja, ha nem történt meg, és maga Örkény találta ki.
Győrfi Kata
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!