Ádám Gyula fotója a Bákó megyei Kománfalván (Comănești) készült
Fotó: Ádám Gyula
Ádám Gyula számos rangos díjjal kitüntetett csíkszeredai fotóművésznek a nagyszebeni polgármesteri hivatal kiállítóterében nyílik kiállítása – közölte a helyi magyarságot összefogó HÍD Egyesület.
2025. március 27., 16:432025. március 27., 16:43
2025. március 27., 17:412025. március 27., 17:41
Amint a HÍD Egyesület közleményében szerepel, A megkerült Paradicsom című kiállítást április 1-jén, kedden 17 órakor nyitja Serfőző Levente, az egyesület elnöke, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) alelnöke és Louis Guermond nagyszebeni fényképész, a Nagyszebeni Nemzetközi Fotószalon zsűrielnöke. A kiállítást 2025. április 15-ig lehet megtekinteni.
Ádám Gyula fotóművész néprajzi és dokumentarista jellegű fotókat készít, többnyire a moldvai és gyimesi csángókról, székelyföldi és a szórványban élő emberekről, sorsokról
Fotó: Ádám Gyula archívuma
Ádám Gyula Csíkkarcfalván született 1961. november 28-án. A Marosvásárhelyi Művészeti Szakközépiskola grafika szakon végzett 1981-ben. Főleg néprajzi és dokumentarista jellegű fotókat készít, többnyire a moldvai és gyimesi csángókról, székelyföldi és szórvány magyarsági emberekről, sorsokról. Több száz borítót, fotóillusztrációt, hanglemeztervet készített, plakátot, szórólapot tervezett. A Székelyföldi Foto Biennále szakmai tanácsadója és zsűritagja, valamint a CO-EXISTENCE Európai fotópályázat zsűrizésében is részt vesz.
Tavaly a Krónika megkeresésére Ádám Gyula többek közt elmondta,
Arról is beszélt, hogy számára fontos volt, hogy a „széleken” fotózzon, ne csak Csíkban és a Székelyföldön. „Tulajdonképpen minden kép egy jelzés, ezt is fontosnak tartom” – fogalmazott Ádám Gyula.
A fotóművész 1990-től kezdve állít ki, tehát évente akár többször is, közös vagy egyéni fotótárlatokon. Nagysikerű tárlatai nemcsak itthon, de számos európai városban is megfordultak. A Hargita Megyei Kulturális Központ fotótáborainak fő szervezője, kép- és grafikai szerkesztője a táborok anyagából készült fotóalbumoknak (Zsindelyország, 2002; Barangolás. Borszék és környéke, 2003; Egy város lenyomata, 2004; Napom, napom, fényes napom. Képek a Gyimes völgyéből, 2005; Száz év fényei, 2007; Óda Gyergyóremetéhez, 2007). Főbb önálló munkái: 2005-ben 12 képes levelezőlapból álló néprajzi fotósorozatot adott ki a ma is élő jellegzetes székely népviseletről, eredeti környezetben. 2006-ban megjelent önálló fotóalbuma (Arcpoétika, HMKK-könyvek) az eddigi legjobb munkáiból készült válogatás és értékes szakmai önvallomás. 2009-ben fotóival illusztrált falinaptáron örökítette meg az Ezer Székely Leány Napja hagyományőrző rendezvény képi szellemiségét; legjobb képeiből vándorkiállítást rendezett, mely végigjárta Erdély főbb városait.
Ádám Gyula fotóján egy archív kép is látható, amely Márton Áron püspököt örökítette meg
Fotó: Ádám Gyula
Ádám Gyula munkája tabunak számított a rendszerváltásig, titokban dolgozott, nem volt tagja egyetlen fotóklubnak sem, szinte nem is tudták róla, hogy fényképez, a hivatalos művészeti életben nem vett részt. Eltökélten járta a maga útját, tette a dolgát, azt a munkát végezte, amit szeret. Barabás Zsolttal járta a fotózás rögös útjait, míg 1990-ben Csíkszeredában megrendezték az első közös kiállításukat. Ez meglepetés volt a javából: a látogatók mély, őszinte, emberi anyaggal szembesültek.
A dokumentumfotók a száraz valóság helyett feltöltődtek érzelmekkel, ami azóta is meghatározó jellegzetessége Ádám képeinek. A közvetlen érzelemkifejezés által válnak a fotók teljessé, hordozzák a fotográfus üzenetét – vallja Ádám Gyula. Mindig került valamilyen ürügy, valamelyik faluban volt egy esemény, amiért felkerekedjen, és Erdély és Moldva falvaiba ellátogasson. Ennek kapcsán azonban nemcsak a látvány, az esemény a meghatározó, hanem hogy benézhet a „színfalak” mögé is.
2008-ban fotóművészeti munkásságáért megkapta a Magyar Művészetért Díjat, és ugyanebben az évben nagy sikerű egyéni kiállítása nyílt az Európai Parlamentben.
2019. március 29-én Ádám Gyulának „a moldvai és gyimesi csángó, illetve székelyföldi és a szórványban élő magyar emberek mindennapjait kivételes érzékenységgel megörökítő, dokumentarista stílusú fotográfiái elismeréseként” a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét adományozták. 2022-ben EMKE Kallós Zoltán díjat vehetett át. 2023. május 25-én a Magyar Művészeti Akadémia fotó és film tagozatának tagja.
Gyönyörű kivitelezésű, képileg egész Erdélyt lefedő kötet született Transylvania Catholica címmel Ádám Gyula csíkszeredai fotóművész képeinek és a 85 éve püspökké szentelt Márton Áron gondolatainak ötvözéséből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Németh László Iszony című regényéből készült adaptációt mutat be a szatmárnémeti Harag György Társulat a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban. Az előadás rendezője Szabó K. István.
Jubileumi kiadásához érkezett a brassói Magyar Színházfesztivál: október 16-án, majd 21. és 25. között színházi előadások, zenés-irodalmi estek, bábjátékok, könyvbemutatók, fotókiállítás és koncert várja a közönséget.
Elvándorlás, családi kötelékek és kultúrák találkozása kerül előtérbe a 26. Filmtettfeszt filmjeiben. Az október 7-én kezdődő szemle Erdély több településén várja a nézőket, Kolozsváron húsz közönségtalálkozót is tartanak.
Kőszínházban szokatlannak számító kezdeményezést indított a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: színészeik saját élettörténetükből, személyes emléktöredékeikből, rendező nélkül készítenek monodrámát.
Élőszavas mesemondással, interaktív bemutatóval és családi történetekkel várják a látogatókat a kisbaconi Benedek Elek Emlékházban, ahol szeptember 30-án a nagy meseíró születésének 167. évfordulóját és a népmese napját ünneplik.
Életének 88. évében hétfőn elhunyt F. Bathó Ida színművész, a nagyváradi magyar színjátszás meghatározó alakja – közölte a Szigligeti Színház.
Három erdélyi művész vehette át Budapesten a Színikritikusok Díját: a legjobb férfi főszereplőnek, a legjobb női mellékszereplőnek és a legjobb zeneszerzőnek járó elismeréseket kapták.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!