Ádám Gyula fotója a Bákó megyei Kománfalván (Comănești) készült
Fotó: Ádám Gyula
Ádám Gyula számos rangos díjjal kitüntetett csíkszeredai fotóművésznek a nagyszebeni polgármesteri hivatal kiállítóterében nyílik kiállítása – közölte a helyi magyarságot összefogó HÍD Egyesület.
2025. március 27., 16:432025. március 27., 16:43
2025. március 27., 17:412025. március 27., 17:41
Amint a HÍD Egyesület közleményében szerepel, A megkerült Paradicsom című kiállítást április 1-jén, kedden 17 órakor nyitja Serfőző Levente, az egyesület elnöke, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) alelnöke és Louis Guermond nagyszebeni fényképész, a Nagyszebeni Nemzetközi Fotószalon zsűrielnöke. A kiállítást 2025. április 15-ig lehet megtekinteni.
Ádám Gyula fotóművész néprajzi és dokumentarista jellegű fotókat készít, többnyire a moldvai és gyimesi csángókról, székelyföldi és a szórványban élő emberekről, sorsokról
Fotó: Ádám Gyula archívuma
Ádám Gyula Csíkkarcfalván született 1961. november 28-án. A Marosvásárhelyi Művészeti Szakközépiskola grafika szakon végzett 1981-ben. Főleg néprajzi és dokumentarista jellegű fotókat készít, többnyire a moldvai és gyimesi csángókról, székelyföldi és szórvány magyarsági emberekről, sorsokról. Több száz borítót, fotóillusztrációt, hanglemeztervet készített, plakátot, szórólapot tervezett. A Székelyföldi Foto Biennále szakmai tanácsadója és zsűritagja, valamint a CO-EXISTENCE Európai fotópályázat zsűrizésében is részt vesz.
Tavaly a Krónika megkeresésére Ádám Gyula többek közt elmondta,
Arról is beszélt, hogy számára fontos volt, hogy a „széleken” fotózzon, ne csak Csíkban és a Székelyföldön. „Tulajdonképpen minden kép egy jelzés, ezt is fontosnak tartom” – fogalmazott Ádám Gyula.
A fotóművész 1990-től kezdve állít ki, tehát évente akár többször is, közös vagy egyéni fotótárlatokon. Nagysikerű tárlatai nemcsak itthon, de számos európai városban is megfordultak. A Hargita Megyei Kulturális Központ fotótáborainak fő szervezője, kép- és grafikai szerkesztője a táborok anyagából készült fotóalbumoknak (Zsindelyország, 2002; Barangolás. Borszék és környéke, 2003; Egy város lenyomata, 2004; Napom, napom, fényes napom. Képek a Gyimes völgyéből, 2005; Száz év fényei, 2007; Óda Gyergyóremetéhez, 2007). Főbb önálló munkái: 2005-ben 12 képes levelezőlapból álló néprajzi fotósorozatot adott ki a ma is élő jellegzetes székely népviseletről, eredeti környezetben. 2006-ban megjelent önálló fotóalbuma (Arcpoétika, HMKK-könyvek) az eddigi legjobb munkáiból készült válogatás és értékes szakmai önvallomás. 2009-ben fotóival illusztrált falinaptáron örökítette meg az Ezer Székely Leány Napja hagyományőrző rendezvény képi szellemiségét; legjobb képeiből vándorkiállítást rendezett, mely végigjárta Erdély főbb városait.
Ádám Gyula fotóján egy archív kép is látható, amely Márton Áron püspököt örökítette meg
Fotó: Ádám Gyula
Ádám Gyula munkája tabunak számított a rendszerváltásig, titokban dolgozott, nem volt tagja egyetlen fotóklubnak sem, szinte nem is tudták róla, hogy fényképez, a hivatalos művészeti életben nem vett részt. Eltökélten járta a maga útját, tette a dolgát, azt a munkát végezte, amit szeret. Barabás Zsolttal járta a fotózás rögös útjait, míg 1990-ben Csíkszeredában megrendezték az első közös kiállításukat. Ez meglepetés volt a javából: a látogatók mély, őszinte, emberi anyaggal szembesültek.
A dokumentumfotók a száraz valóság helyett feltöltődtek érzelmekkel, ami azóta is meghatározó jellegzetessége Ádám képeinek. A közvetlen érzelemkifejezés által válnak a fotók teljessé, hordozzák a fotográfus üzenetét – vallja Ádám Gyula. Mindig került valamilyen ürügy, valamelyik faluban volt egy esemény, amiért felkerekedjen, és Erdély és Moldva falvaiba ellátogasson. Ennek kapcsán azonban nemcsak a látvány, az esemény a meghatározó, hanem hogy benézhet a „színfalak” mögé is.
2008-ban fotóművészeti munkásságáért megkapta a Magyar Művészetért Díjat, és ugyanebben az évben nagy sikerű egyéni kiállítása nyílt az Európai Parlamentben.
2019. március 29-én Ádám Gyulának „a moldvai és gyimesi csángó, illetve székelyföldi és a szórványban élő magyar emberek mindennapjait kivételes érzékenységgel megörökítő, dokumentarista stílusú fotográfiái elismeréseként” a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét adományozták. 2022-ben EMKE Kallós Zoltán díjat vehetett át. 2023. május 25-én a Magyar Művészeti Akadémia fotó és film tagozatának tagja.
Gyönyörű kivitelezésű, képileg egész Erdélyt lefedő kötet született Transylvania Catholica címmel Ádám Gyula csíkszeredai fotóművész képeinek és a 85 éve püspökké szentelt Márton Áron gondolatainak ötvözéséből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Krasznahorkai László, Gyula városának első Nobel-díjas írója egy különleges ajándékkal gazdagította a magyarországi történelmi fürdővárost: Nobel-díjának egy hiteles másolatát adományozta szülővárosának.
Kortárs költők részvételével tartott panelbeszélgetéssel, koncerttel ünneplik a magyar kultúra napját január 24-én, szombaton Erdélyben, a gyalui várkastélyban – tájékoztatta az MTI-t a rendezvény szervezője, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
A budapesti Nemzeti Színház és a Kolozsvári Állami Magyar Színház közös nyilatkozatot bocsátott ki az előadásról, amelyet Tompa Gábor, a kincses városi teátrum igazgatója állít színpadra a magyar fővárosban, ám a bemutató elmaradt.
A Leonardo DiCaprio nevével fémjelzett film, az Egyik csata a másik után című fekete komédia, valamint a Hamnet című dráma vitte el a vasárnap este a kaliforniai Beverly Hillsben megrendezett 83. Golden Globe-díjátadó filmes fődíjait.
Szentes Zágon kolozsvári művész GDAŃSK50 Photo Remake Project fotókiállításával ünnepli a romániai fotóművészet napját Bukarestben a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ.
Szakmai tényfeltáró bizottság alakult az erdélyi magyar irodalmi élet 1989 előtti állambiztonsági vonatkozásainak vizsgálatára – közölte a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány csütörtökön az MTI-vel.
Különleges biztonsági intézkedések mellett kedden kiemelték a magyar koronázási palástot vitrinjéből a Magyar Nemzeti Múzeumban. A történelmi ereklye az épületen belül ideiglenesen egy másik védett helyet kapott.
Meghalt Tarr Béla filmrendező kedden – közölte az MTI-vel Fliegauf Bence rendező a család nevében.
Január 6. a keresztény liturgiában Vízkereszt vagy a Háromkirályok ünnepe, a karácsonyi ünnepkör zárónapja és a farsang kezdete is egyben. A katolikus egyházban a pap megszenteli a vizet, e naphoz számos népszokás is kötődik.
A 2026-os év már most körvonalazódik a közép-kelet-európai koncertnaptárban, és bár Erdély továbbra sem számít turnéközpontnak, idén Kolozsvárra is érkeznek komoly nevek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!