
2009. február 06., 09:342009. február 06., 09:34
Ez a ház ma a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumhoz tartozó, székely házairól, székely kapuiról és malmáról ismert csernátoni Haszmann Pál Múzeum egyik dísze, amely kiemelkedik a szabadtéri néprajzi kiállításon megcsodálható 25 épület közül.
Haszmann Pál, a csernátoni múzeum igazgatója, az alapító Haszmann Pál fia, mérnöki pontossággal és művészi lelkesedéssel ecseteli a több száz éves lakóépület erényeit, máig lakható voltát: a bal sarokereszes, többosztatú székely házat zsindellyel héjazták, az oldalát gömbölyű fából, fenyőboronákból építették meg, ezeket gerezdesen rakták össze, majd akárcsak a földjét, falait is tapasztották.
A mennyezet tartógerendáit mívesen faragták, a nap és az életfa díszíti, a központi tengelyébe a napjelkép különböző ábrázolása, az álló nap és a forgórozetta került. Bélafalva katolikus vidék, így a keresztet is ráfaragták a mennyezeti gerendára. Ereszrésze nyáron szabad, télire bedeszkázták, itt van a padlásfeljáró, és innen lehet belépni a nyári konyhába és a nagy helyiségbe is, ahol a mindennapi élet zajlott. Magas, meredek dőlésszögű tetővel készült, hogy a hó, a jég, a víz hamar leszaladjon a zsindely közül, ne rongálhassa azt.
„Azokban az időkben a háztulajdonos élete során kétszer zsindelyezett: egyszer amikor építette, majd még egyszer élete derekán” – mesélte Haszmann. A ház középső, nagy helyiségében a gerendába vésték az építtető nevét és az építés dátumát: „Isten segedelmével építette Orbán Sámuel 1726-ban 36. évében György Ferencz írta és Vészi János kivágta.” György Ferenc írástudó emberként felírta a szöveget, és Vészi János jó kezű, ügyes faragómester véste azt fel az utókor számára, magyarázta Haszmann Pál.
A házat az 1970-es években vásárolta meg a Székely Nemzeti Múzeum Gazda Klára néprajzkutató és munkatársai ajánlására. Orbán Sámuel leszármazottja, Orbán Lázár is arra vágyott, hogy az épület a múzeumba kerüljön, így a házat Bélafalván lebontották, a darabokat számozták, elszállították, és 1973-ban a csernátoni múzeum szabadtéri kiállításán építették fel újra: betartották a délkeleti tájolását, pótolták a hiányzó részeket, újrazsindelyezték.
Haszmann Pál valószínűnek tartja, hogy eredetileg kisebbek lehettek a nyílászárók, hogy a ház a meleget jobban megőrizze, de a tulajdonosok az évszázadok során megnagyították őket. A bélafalvi hajlékot a múzeumban korhű bútorokkal és használati tárgyakkal rendezték be, kontyos székekkel, kelengyésládákkal, pohárszékkel, kancsótartókkal, falvédőkkel. A ház előtt pedig a Páváról betelepített, 1761-ben készült, Miskolczi István Sámuel-féle székely kapu díszeleg. „Még ma is lehetne lakni benne, nyugodt, jó hangulatú, télen meleg, nyáron hűvös, természetes anyagból készült, jól levegőző ház” – dicsérte a múzeum díszét Haszmann Pál.
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.