Fotó: MTI
A mérnökökből és különböző műszaki tudományokban jártas szakemberekből álló kutatócsoport a magyar állam felkérésére végzett műszaki vizsgálatot azután, hogy sikerült megakadályozni azt a szintén állami indíttatású kezdeményezést, amely elrendelte, hogy kutatási célokból szereljék szét a koronát. „A Szent Koronának aszimmetrikus mind az alsó, mind a felső része, de a mérnöki számításokkal is igazolhatóan aranymetszésben készült műalkotás harmonikus és egységes egészet képez” – hangoztatta a kutató, aki arra is kitért, hogy az alkotó korának kiváló mestere lehetett, aki alaposan ismerte a hidegforrasztási technikákat, és jártas volt az ötvösség és az aranyművesség terén. Az 1000 körül élt mester a hüvelyket használta alapmértékegységnek, és ennek egész számú többszörösei adják a korona kerületi pántjának, illetve a boltíves tetőpántoknak a méreteit. „Az, hogy a méretegyezés kiterjed a legapróbb részletre is, bizonyítja, hogy a korona különböző részeit ugyanaz a mester szabta” – jelentette ki a nagymester, aki azt is cáfolta, hogy a ferde kereszt „szállítás közben sérülhetett meg”. Mint mondta, a keresztet eleve ferdén forrasztotta készítője a koronára, és itt is adatokkal igazolta állítását: a két hüvelyk hosszúságú kereszt tetőtől mért magassága pontosan egy hüvelyk. A kutatócsoport nem foglal állást abban a kérdésben, hogy a korona hátsó részén található, bizánci eredetű képek miként kerültek a koronára. Azt viszont kijelentik, hogy mindössze az a három kép idegen eredetű a koronán, a többit egységes egésznek tekintik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok