Fotó: MTI
A mérnökökből és különböző műszaki tudományokban jártas szakemberekből álló kutatócsoport a magyar állam felkérésére végzett műszaki vizsgálatot azután, hogy sikerült megakadályozni azt a szintén állami indíttatású kezdeményezést, amely elrendelte, hogy kutatási célokból szereljék szét a koronát. „A Szent Koronának aszimmetrikus mind az alsó, mind a felső része, de a mérnöki számításokkal is igazolhatóan aranymetszésben készült műalkotás harmonikus és egységes egészet képez” – hangoztatta a kutató, aki arra is kitért, hogy az alkotó korának kiváló mestere lehetett, aki alaposan ismerte a hidegforrasztási technikákat, és jártas volt az ötvösség és az aranyművesség terén. Az 1000 körül élt mester a hüvelyket használta alapmértékegységnek, és ennek egész számú többszörösei adják a korona kerületi pántjának, illetve a boltíves tetőpántoknak a méreteit. „Az, hogy a méretegyezés kiterjed a legapróbb részletre is, bizonyítja, hogy a korona különböző részeit ugyanaz a mester szabta” – jelentette ki a nagymester, aki azt is cáfolta, hogy a ferde kereszt „szállítás közben sérülhetett meg”. Mint mondta, a keresztet eleve ferdén forrasztotta készítője a koronára, és itt is adatokkal igazolta állítását: a két hüvelyk hosszúságú kereszt tetőtől mért magassága pontosan egy hüvelyk. A kutatócsoport nem foglal állást abban a kérdésben, hogy a korona hátsó részén található, bizánci eredetű képek miként kerültek a koronára. Azt viszont kijelentik, hogy mindössze az a három kép idegen eredetű a koronán, a többit egységes egésznek tekintik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon is versenyez a 25. TIFF fődíjáért. A hatalom és az alkalmazkodás természetét vizsgáló pszichológiai thrillert hétfő este vetítették a Győzelem moziban a rendező jelenlétében.
Látogatottsági adatok