
Fotó: A szerző felvétele
2011. február 01., 09:352011. február 01., 09:35
„Megszabadítjuk egymást a másik problémájától” – fogalmazott a Krónikának Dimény Levente. A Szigligeti Társulat vezetője lapunknak kifejtette: igaz, hogy soha nem volt a román és a magyar színtársulat között etnikai probléma, de nem is erről van szó, inkább arról, hogy „mindenki beláthatja, hogy nincs olyan közös ló, amelynek előbb-utóbb ne válna túrossá a háta.”
A gazdasági szempontból előnyös átláthatóságot emelte ki a szétválás legfontosabb hozadékaként Szabó Ödön RMDSZ-es megyei tanácsos is. Amint arról korábban már beszámoltunk, a tanácsi döntés megszületésekor a két új intézménybe beolvadó Árkádia Gyermek- és Ifjúsági Színház igazgatója, Marius Aron, a színház főigazgatója, Lucian Silaghi is felháborodásának adott hangot, mondván: velük senki nem egyeztetett a kérdésben. Szabó Ödön szerint egyébként mindketten megmaradnak vezetői tisztségben a létrejövő új román intézményben, ám a Krónika megkeresésére Silaghi azt mondta, nem tudja, elfogadja-e az állást, és egészen addig nem is nyilatkozik ez ügyben, amíg a kormánybiztos el nem dönti, legális-e a megyei tanács határozata, vagy sem. Lucian Silaghi egyébként biztos benne, hogy valójában etnikai szegregációról van szó.
A Iosif Vulcan néven önálló intézménnyé alakuló román társulat vezetője, Daniel Vulcu lapunknak azt mondta, adminisztratív szempontból mind a színház, mind az Árkádia, mind a filharmónia túlméretezett volt. Azzal, hogy a román színházhoz kerül a román bábszíntársulat, illetve az eddig a filharmóniához tartozó Crişana Néptáncegyüttes, a magyar pedig úgyszintén átveszi a magyar társulatokat, nagyot lehet spórolni. „Egyébként nem mi találtuk ezt ki: több romániai városban is hasonló módon működnek a színházak” – fogalmazott Vulcu. Időközben a Iosif Vulcan Társulat közleményt is kiadott, melyben leszögezi: a román médiában megjelent állítások, melyek már azt feltételezték, hogy a román társulatot ki akarják szorítani a színházépületből a magyarok, nem igazak, a valóság ugyanis az, hogy az épületen ezentúl is osztoznak majd. Mint Vulcu elmagyarázta, megállapodást ír majd alá a két intézmény, hogy zökkenőmentesebb legyen az együttműködés, mint eddig. Daniel Vulcu egyébként állítja, hogy a főigazgató kezdettől fogva tudott a tervről.
Tegnap este egyébként mintegy száz román tüntető gyújtott mécsest a színházépület lépcsőjén a kettéválás ellen tiltakozva. A demonstráció nem hivatalos internetes fórumokon szerveződött. Megjelent Lucian Silaghi is, aki az újságírók kérdésére azt hangoztatta: abszurd ötlet kettéválasztani a társulatokat.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.