2008. november 21., 07:002008. november 21., 07:00
Az Interkultur Nemzetközi Zenei Versenyek Alapítvány által szervezett Musica Mundi rendezvénysorozat részeként megvalósult fesztivált huszonöt évvel ezelõtt Hollerung Gábor Liszt-díjas magyar karmester alapította, és idõközben a zenei élet egyik legfontosabb rendezvényévé nõtte ki magát. Az idei fesztivál versenyprogramjába egy nemzetközi zsûri válogatta be a marosvásárhelyi kórust, amely Schubert, Liszt, Byrd és Kocsár Miklós mûvekkel mutatkozott be a bécsi közönség elõtt.
„A Musica Humana kórus elõdjét, a marosvásárhelyi Vártemplom vegyes karát 1986-ban Száraz Béla kántor vezetésével egy baráti társaság hozta létre. A három család kedvtelésbõl énekelt” – mondta el Keresztesi Zsuzsanna, a Musica Humana Egyesület elnöke, a kórus menedzsere. „Késõbb Erdély legjobb vokálszimfonikus karmestere, Szalman Loránt vette át a csapat irányítását, és amikor a férfiak kiváltak a kórusból, a nõk Musica Humana néven továbbra is a Vártemplom égisze alatt énekeltek. 1992-ben Szalman betegsége miatt visszavonult, és a kórus engem kért fel a vezetésre, azóta irányítom az énekkart” – foglalta össze az együttes történetét Csíky Csaba.
A zömében amatõr énekesekbõl álló, tizenhat tagú kórus sikerrel szerepelt több nemzetközi fesztiválon: énekelt már Párizsban, Magyarország több városában, Szlovákiában, Olaszországban, és kilenc évvel ezelõtt a római Palestrina-versenyen fesztiváldíjat kapott. A Musica Humana kórus legközelebb november 30-án a marosvásárhelyi, kövesdombi új unitárius templom harangszentelõ ünnepségén lép fel, majd decemberben a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia Musica Sacra Egyházzenei Fesztiválján szerepel – mondta el Keresztesi Zsuzsanna.
Tízéves lett idén szeptemberben a Kolozsvári Állami Magyar Színház ESziK vagy isszák? című edukatív programja, az évforduló alkalmából háromnapos eseménysorozatot szerveznek a hétvégén.
Megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány: kutatói program keretében feltárják a II. világháborút követő évtizedek erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterét.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.