2009. február 27., 09:292009. február 27., 09:29
A Baróttól négy kilométernyire elhelyezkedő barnaszénbányában dolgozó kotrógép megrongálta ugyan az agyarak kétharmadát, a feltárás során azonban kiderült: a többi csont épségben megvan.
„A 2,5–3 millió éves Mastodon Arvernensis oldalbordáit és hátgerincét, valamint egyik lábszárcsontját leszámítva a többi csont már a múzeumunk alagsorában van. Egy részükön elvégezték az elsődleges konzerválást, de közel huszonkétezer lejre volna szükség a többi csontok állagmegőrzéséhez” – magyarázta Demeter László. A korábbi terveknek megfelelően az idén tavasszal már teljes egészében látható lesz a masztodon, miután az időjárás felmelegedésével még a palaréteg fogságában levő részeket is kiemelik, és a múzeumba szállítják. „Sajnos nem rendelkezünk megfelelő helyiséggel ahhoz, hogy az őselefánt csontvázát felállítsuk, ezért valamilyen köztes megoldást keresünk. Lehet, hogy a múzeumbővítés terveiben szereplő közösségi teremben kap majd helyet a masztodon” – tette hozzá Demeter László, akinek becslései szerint legalább 150 ezer lejre lenne szükség az ősállat teljes konzerválásához, talpra állításához, és egy neki megfelelő helyiség kialakításához. Demeter László arra a múzeumbővítési tervre utalt, amelyet Anthony Gall ausztráliai illetőségű Kós Károly-kutató készített el, és amelynek kivitelezését – a szakember szavai szerint – igencsak sürgeti az Európában párját ritkító őskori lelet.
Őskori csontokat korábban is találtak Háromszéken: a két világháború között Gidófalván és Illyefalván, az 1960-as években a vargyasi, az 1980-as években pedig a sepsiköröspataki szénbányában találtak Mastodon Arvernensis-csontokat. Egyik legbecsesebb leletnek eddig az 1970-es évek elején szintén Felsőrákos határában talált őselefánt-agyarpár bizonyult. A tervek szerint az erdővidéki szénbányászat közel száznegyven éves története során eddig előkerült, és a Köpeci szénbányák székházában tárlókban őrzött igen gazdag őslénylelet-gyűjteményt is átszállítják majd a múzeumba.
Erdővidék 2007. november 17-én megnyílt múzeuma más ritkaságokkal is büszkélkedhet. A Kászoni Gáspár néhai órásmester és felesége adományából az 1980-as évek elején létrejött, majd az akkori Kovászna Megyei Múzeumba költöztetett, de 2007 óta ismét Baróton látható gyűjtemény többnyire ipar- és céhtörténeti, valamint a hajdani kulturális életet, a háziipart és a gazdálkodást felidéző tárgyakat őriz, és olyan ritkaságok is láthatók itt, mint a középkorban elpusztult Dobó falu kápolnájának néhány köve, illetve a Rika erdőben talált 7–9. századi leletek. A gyűjtemény azóta magángyűjtők adományaiból is gyarapodik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok