A magyar népzenétől a kortárs művészetig

Zenei tanulmányait 1894-ben, Pozsonyban kezdte, majd 1899-től a budapesti Zeneakadémián tanult. Tanulmányai befejezése után Kodály Zoltánnal együtt a magyar népzene felé fordult. Gyűjtőútjaikon tízezernyi népdalt tártak fel, a népi dallam- és ritmusvilágot saját műveikben használták fel. Bartók 1907-ben a Zeneakadémia zongora tanszék tanára lett, itt 1934-ig tanított. 1909-ben feleségül vette Ziegler Mártát.
Zenéjét eleinte heves elutasítás fogadta egyéni hangja miatt, kudarcai nyomán Bartók sokáig a fióknak komponált. 1911-ben írott egyetlen operája, A kékszakállú herceg vára Debussy hatását mutatja, de áthatják a régi magyar népdal sajátságai is. A tízes években két táncjátékot írt: A fából faragott királyfit, és a pantomimszerű A csodálatos mandarint.
Trianon után gyűjtőútjai megszakadtak, így a zeneszerzés mellett népdalgyűjteményét rendezte. 1923-ban elvált és újra nősült, tanítványát, Pásztory Dittát vette el. Az 1920–1930-as évek termékeny korszak volt, ekkor alakult ki érett zenei nyelve, műveit főleg külföldön mutatták be. Ekkori főbb művei: két zongoraversenye, hegedűversenye, a román népballadára írt Cantata Profana kórusmű.
Zongoraművészként Európa számos országában, a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban is fellépett. A nácik uralma idején nem engedte műveit kiadni és előadni Németországban, végül 1940-ben a fasizmus elől Amerikába emigrált. A Columbia egyetemen folytatta munkáját, de utolsó éveiben a leukémia a tanításban és koncertezésben is akadályozta. 1943-ban komponálta a Concertót, 1944-ben Yehudi Menuhinnak a Hegedű szólószonátát. A fasizmus bukása után hazakészült, de 1945. szeptember 26-án New Yorkban meghalt. Hamvait utóbb hazahozták, és 1988. július 7-én, Budapesten helyezték végső nyugalomra.
Az első Kossuth-díjak kiosztásakor 1948-ban (József Attilával és Derkovits Gyulával együtt) posztumusz Kossuth-díjat kapott. Gyűjtéseinek egy része csak halála után jelent meg, magyar anyagát 13 ezer dallammal 1991-ben adták ki. Kutatói eredményei vetélkednek zeneszerzői hagyatékával: a magyar mellett három kötet román, három szlovák, két délszláv, egy török népdalgyűjteményt állított össze. Gyermekeknek és Mikrokozmosz című kötetei a zongorapedagógia alapművei.