Fotó: Krónika
2008. január 28., 00:002008. január 28., 00:00
A február 5-éig tartó seregszemlének a Millenáris, a Palace Mamut, az Uránia Nemzeti Filmszínház és a Bem mozi ad otthont. Az ünnepélyes megnyitó keretében adják át az életműdíjakat és a Magyar Mozgókép Mestere címet. Az idén Schubert Éva színművész, Hildebrand István operatőr és B. Müller Magda fotográfus munkásságát ismerik el életműdíjjal, míg a Magyar Mozgókép Mestere elismerést a baróti születésű Gyulai Líviusz animációsfilm-készítő és Kósa Ferenc rendező veheti át.
A filmszemle legfőbb elismerése – idén először – az Aranyorsó díj, a legjobbnak ítélt közönségfilm pedig Moziverzum díjat kap. A külföldi kritikusok az általuk legjobbnak tartott film alkotóját az idén is Gene Moskowitz-díjjal jutalmazzák. A játékfilmes zsűri elnöke a német Klaus Eder, a kritikusok nemzetközi szövetségének (FIPRESCI) főtitkára, míg a dokumentumfilmeket elbíráló testület munkáját Gulyás Gyula filmrendező vezeti. A kísérleti kisjátékfilmes zsűri elnöke Kardos Sándor operatőr, filmrendező.
A versenyben szereplő 18 nagyjátékfilm közül 7 elsőfilmes alkotó munkája, ugyanakkor a kínálatban több adaptáció is helyet kapott. Bartis Attila 2001-ben megjelent regénye alapján készült Alföldi Róbert első nagyjátékfilmje, a Nyugalom, Udvaros Dorottya és Makranczi Zalán főszereplésével. Hajdu Szabolcs Off Hollywood című filmjének irodalmi alapanyagául Garaczi László egy korábbi drámájából írt, Április című forgatókönyve szolgált. Főhőse Bódi Adél (Török-Illyés Orsolya) rendező, akinek a napja egy kellemetlen rádiós interjúval indul, és a pszichiátrián zárul. A főként dokumentumfilmes munkásságáról ismert Almási Tamás ezúttal nagyjátékfilmmel jelentkezik: a kelet-magyarországi faluban játszódó Mario, a varázsló című munkáját magyar–olasz koprodukcióban forgatták Franco Nero és Nyakó Júlia főszereplésével.
A nagyjátékfilmek között erdélyi rendező munkája is versenybe száll: Lakatos Róbert Bahrtalo! Jó szerencsét! című road movie-ja az erdélyi cigány Lali és az erdélyi magyar Lóri kalandjait követi nyomon. A kolozsvári rendező első nagyjátékfilmjében a két férfi anyagi gondokkal küzd, ezért elhatározza, hogy a magyarországi lomtalanítók példájából okulva Ausztriába megy üzletelni. Erdélyi vonatkozású részben Mundruczó Kornél új filmje is, a Delta, a német–magyar koprodukcióban készült alkotás helyszíne egy kiüresedett kikötőváros a Duna deltájában. A forgatás Bertók Lajos halála miatt félbeszakadt, ezért új főszereplővel, Lajkó Félix hegedűművésszel kezdték újra a munkát – valamint számos erdélyi magyar statisztával.
A dokumentumfilmek között két erdélyi, illetve erdélyi származású rendező alkotása szerepel: Bálint Arthur az egykori zenész és énekes Frici életéről forgatta Poros öltöny című alkotását. Páskándiné Sebők Anna filmje, A Búcsú pedig az erdélyi magyar zsidó kultúrát mutatja be. Érdekesnek ígérkezik továbbá Zsigmond Dezső alkotása, az Út Călăraşiba (Egy sikeres vállalkozó arcképe): a dokumentumfilm Kurkó János csíkszeredai üzletember utazását követi nyomon, aki kamaszkori emlékeit keresve a román–bolgár határhoz autózik. A kisjátékfilmes mezőnybe válogatták továbbá a Sapientia – EMTE végzős hallgatója, Felméri Cecília munkáját: a Kakukk című alkotás rendezője Baka András tréfás beszédei című kötetét használta fel művéhez.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok