A magyar kultúrtörténet „szőnyege” Brüsszelben

Pápai Lívia textilművész, a képkollázs szerzője, egy fiatalokból álló alkotócsapat irányítója elmondta: a szőnyeg egy képkollázs, egyesítve a képi kőmozaik padlóval, egy kopásálló anyaggal bevont négyzetrácsos grafika, amelynek a négyzeteit töltötte meg képekkel.

Mint a textilművész kifejtette, a csúcstechnika segítségével nagyon rövid idő alatt végeztek nagy munkát, hiszen november 20-án kapta meg a kulturális kormányzattól a megbízást, a két ünnep között zajlott a gyártás, és e héten hétfőn érkezett a 202 négyzetmétert kitevő grandiózus anyag Brüsszelbe. A magyar kultúrtörténetet felidéző szőnyeg ötlete Lengyel Rolandtól, a Hungarofest munkatársától származik.

Pápai Lívia elképzelése alapján képkollázs született, amely padlógrafikában jelenik meg multimediális módszerekkel elkészítve. Pápai Lívia Magyarország kultúrtörténetét 40 képen illusztrálja a római kortól a középkoron, az 1848-as függetlenségi törekvéseken, a modern tudományokon és Széchenyi tevékenységén át a híres magyar feltalálókig és zenészekig, épületekig.

Munkáját komoly műszaki szakértői csapat, fotósoktól a kreatív műhelyen át a különböző magyar gyűjtemények, többek között az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Múzeum segítette; Pápai Lívia a kiállításokon válogatta ki a szőnyegre került képanyagot. A művész számítógépes programmal készítette a tervet, majd a fotósok digitalizálták a képeket. Mátyás király mellszobrát hat méter magasról fényképezték le, és betáplálták a számítógépbe. Öt épület – a Mátyás-templom, a Lánchíd, a Magyar Tudományos Akadémia, az Esterházy-kastély és az Iparművészeti Múzeum – szerepel a dekoráción, amelynek centrumában egy 1850-ből származó Európa-térkép szerepel.

A szőnyeg képi kőmozaik labirintussal kezdődik. Az alkotó a 40 képet úgy illesztette egymáshoz, hogy például a Liszt Ferenc-portrét Bösendorfer zongorájának húrjaival vagy Kempelen sakkgépével kötötte össze, és az egész „nem fotószerűen képszerű” – tette hozzá.

Az egész padlógrafika színes, látványos, élénk és pasztell árnyalatok váltják egymást rajta, jól illeszkedik a modern, üveg-beton épület aulájához és a galériáról is kellemes a képi összhatás. „Fontos szempont volt, hogy senki ne érezze úgy, valakinek a fején áll. Éppen emiatt az volt a törekvésem, hogy a padlógrafikán azúrba és szürkébe hajló részletek váltakozzanak. A felületet  kopásálló bevonattal láttuk el, olyannal, amely bírja a strapát” – fejtette ki Pápai Lívia. A padlógrafika a magyar EU-s elnökség ideje alatt, június végéig „szolgál”, utána a 2011 második felében EU-elnök Lengyelország dekorálhatja a Justus Lipsius reneszánsz gondolkodóról elnevezett épület auláját.