
Fotó: Krónika
2008. július 09., 00:002008. július 09., 00:00
– Elég címszavakban szemlézni a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet eddigi tevékenységét, zsúfolt kulturális palettát látunk, amelyen számos program kapott helyet a vizuális m?vészetekt?l a hangversenyeken át a szakmai konferenciákig. Ön milyen irányba kívánja terelni az intézet jöv?beli munkáját?
– Els? lépésként kiemelten fontosnak vélem, hogy tanácskozzak Beke Mihály András leköszön? igazgatóval. Egy részletes beszélgetés eldöntheti, hogy melyek a folytatásra érdemes programok. Az általános feladat pedig az, hogy a modern európai magyar kultúrát tegyem láthatóvá, megismertessem és elfogadtassam azt a kritikai hozzáállást tanúsítani képes román kulturális elittel. A második lépés, hogy ez a recepció a román közönség minél szélesebb rétegeihez jusson el.
– Nem érkezik teljesen idegen közegbe...
– Sok szál van, ami ideköt. Nagybátyám és nagynéném, Baróti Pál és Baróti Judit A Hét cím? napilap alapító szerkeszt?je volt. ?k a hatvanas évek végén költöztek Bukarestbe, nekik köszönhet?en szoros kapcsolatom volt a várossal. A 70-es évek végén, a 80-as évek elején Kolozsváron a Gaál Gábor-kört vezettem, Beke Mihály Andrással és Bréda Ferenccel közösen szerkesztettük az Echinox cím? lapot. A román kultúrával mindig is folyamatosan kapcsolatban voltam.
– Egy pécsi napilapnak nemrég adott interjújában azt nyilatkozta, 18 év után belefáradt a politikai csatározásokba. Mit vár a mostani kultúrdiplomatai mandátumától?
– Ez nem politikai, hanem szakmai pozíció. Mint bejelentettem, visszavonulok a politikától. Id?beni egybeesés van a két dolog között: miközben búcsúztam a politikától, beadtam a pályázatomat az igazgatói állásra.
– Kilencen pályáztak a bukaresti kulturális intézet vezet?i tisztségére. Mi volt a nyertes pályázat er?s pontja?
– Úgy vélem, az az elv, amit totális kulturális terjeszkedésnek neveztem a pályázatomban, abban az értelemben, hogy munkám regionálisan és a m?fajok szintjén is megpróbálja átfogni az egész Romániát.
– Szeptember elején kezdi meg munkáját. Vannak már konkrét tervei az idei év végére?
– Els?dleges számomra a tájékozódás. A 2008-as évre számos program már a helyén van, el?bb ezeket kell áttekintenem.
– Várható valamilyen változás a sepsiszentgyörgyi fiókintézet, a Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központja munkájában?
– Nem tudom, hogy változásnak lehet-e nevezni, nekem van elképzelésem arról, hogy milyen kapcsolat lehet a bukaresti és a sepsiszentgyörgyi intézet között. A pályázatomban ezt a funkcionális elkülönülés címszóval fogalmaztam meg. Míg a bukaresti intézet els?sorban a román–magyar, addig a sepsiszentgyörgyi a magyar–magyar kapcsolatok felel?se. Hozzátenném, hogy a székelyföldi központ vezet?jével, Hadnagy Miklóssal annak idején együtt dolgoztunk az Illyés Közalapítványnál, tehát közeli és jó viszonyban vagyunk.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.