
Fotó: Krónika
2008. július 09., 00:002008. július 09., 00:00
– Elég címszavakban szemlézni a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet eddigi tevékenységét, zsúfolt kulturális palettát látunk, amelyen számos program kapott helyet a vizuális m?vészetekt?l a hangversenyeken át a szakmai konferenciákig. Ön milyen irányba kívánja terelni az intézet jöv?beli munkáját?
– Els? lépésként kiemelten fontosnak vélem, hogy tanácskozzak Beke Mihály András leköszön? igazgatóval. Egy részletes beszélgetés eldöntheti, hogy melyek a folytatásra érdemes programok. Az általános feladat pedig az, hogy a modern európai magyar kultúrát tegyem láthatóvá, megismertessem és elfogadtassam azt a kritikai hozzáállást tanúsítani képes román kulturális elittel. A második lépés, hogy ez a recepció a román közönség minél szélesebb rétegeihez jusson el.
– Nem érkezik teljesen idegen közegbe...
– Sok szál van, ami ideköt. Nagybátyám és nagynéném, Baróti Pál és Baróti Judit A Hét cím? napilap alapító szerkeszt?je volt. ?k a hatvanas évek végén költöztek Bukarestbe, nekik köszönhet?en szoros kapcsolatom volt a várossal. A 70-es évek végén, a 80-as évek elején Kolozsváron a Gaál Gábor-kört vezettem, Beke Mihály Andrással és Bréda Ferenccel közösen szerkesztettük az Echinox cím? lapot. A román kultúrával mindig is folyamatosan kapcsolatban voltam.
– Egy pécsi napilapnak nemrég adott interjújában azt nyilatkozta, 18 év után belefáradt a politikai csatározásokba. Mit vár a mostani kultúrdiplomatai mandátumától?
– Ez nem politikai, hanem szakmai pozíció. Mint bejelentettem, visszavonulok a politikától. Id?beni egybeesés van a két dolog között: miközben búcsúztam a politikától, beadtam a pályázatomat az igazgatói állásra.
– Kilencen pályáztak a bukaresti kulturális intézet vezet?i tisztségére. Mi volt a nyertes pályázat er?s pontja?
– Úgy vélem, az az elv, amit totális kulturális terjeszkedésnek neveztem a pályázatomban, abban az értelemben, hogy munkám regionálisan és a m?fajok szintjén is megpróbálja átfogni az egész Romániát.
– Szeptember elején kezdi meg munkáját. Vannak már konkrét tervei az idei év végére?
– Els?dleges számomra a tájékozódás. A 2008-as évre számos program már a helyén van, el?bb ezeket kell áttekintenem.
– Várható valamilyen változás a sepsiszentgyörgyi fiókintézet, a Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központja munkájában?
– Nem tudom, hogy változásnak lehet-e nevezni, nekem van elképzelésem arról, hogy milyen kapcsolat lehet a bukaresti és a sepsiszentgyörgyi intézet között. A pályázatomban ezt a funkcionális elkülönülés címszóval fogalmaztam meg. Míg a bukaresti intézet els?sorban a román–magyar, addig a sepsiszentgyörgyi a magyar–magyar kapcsolatok felel?se. Hozzátenném, hogy a székelyföldi központ vezet?jével, Hadnagy Miklóssal annak idején együtt dolgoztunk az Illyés Közalapítványnál, tehát közeli és jó viszonyban vagyunk.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.