Hirdetés

A láthatóvá tett kultúra

•  Fotó: Krónika

Fotó: Krónika

Szeptembertől új igazgató vezeti a Bukaresti Magyar Kulturális Intézetet. Bretter Zoltán 1958-ban született Kolozsváron, édesapja Bretter György filozófus. 1982-től Magyarországon él, a rendszerváltás után két cikluson át képviselőként, majd pécsi egyetemi docensként dolgozott.

2008. július 09., 00:002008. július 09., 00:00

– Elég címszavakban szemlézni a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet eddigi tevékenységét, zsúfolt kulturális palettát látunk, amelyen számos program kapott helyet a vizuális m?vészetekt?l a hangversenyeken át a szakmai konferenciákig. Ön milyen irányba kívánja terelni az intézet jöv?beli munkáját?

– Els? lépésként kiemelten fontosnak vélem, hogy tanácskozzak Beke Mihály András leköszön? igazgatóval. Egy részletes beszélgetés eldöntheti, hogy melyek a folytatásra érdemes programok. Az általános feladat pedig az, hogy a modern európai magyar kultúrát tegyem láthatóvá, megismertessem és elfogadtassam azt a kritikai hozzáállást tanúsítani képes román kulturális elittel. A második lépés, hogy ez a recepció a román közönség minél szélesebb rétegeihez jusson el.

– Nem érkezik teljesen idegen közegbe...

– Sok szál van, ami ideköt. Nagybátyám és nagynéném, Baróti Pál és Baróti Judit A Hét cím? napilap alapító szerkeszt?je volt. ?k a hatvanas évek végén költöztek Bukarestbe, nekik köszönhet?en szoros kapcsolatom volt a várossal. A 70-es évek végén, a 80-as évek elején Kolozsváron a Gaál Gábor-kört vezettem, Beke Mihály Andrással és Bréda Ferenccel közösen szerkesztettük az Echinox cím? lapot. A román kultúrával mindig is folyamatosan kapcsolatban voltam.

– Egy pécsi napilapnak nemrég adott interjújában azt nyilatkozta, 18 év után belefáradt a politikai csatározásokba. Mit vár a mostani kultúrdiplomatai mandátumától?

– Ez nem politikai, hanem szakmai pozíció. Mint bejelentettem, visszavonulok a politikától. Id?beni egybeesés van a két dolog között: miközben búcsúztam a politikától, beadtam a pályázatomat az igazgatói állásra.

– Kilencen pályáztak a bukaresti kulturális intézet vezet?i tisztségére. Mi volt a nyertes pályázat er?s pontja?

– Úgy vélem, az az elv, amit totális kulturális terjeszkedésnek neveztem a pályázatomban, abban az értelemben, hogy munkám regionálisan és a m?fajok szintjén is megpróbálja átfogni az egész Romániát.

– Szeptember elején kezdi meg munkáját. Vannak már konkrét tervei az idei év végére?

– Els?dleges számomra a tájékozódás. A 2008-as évre számos program már a helyén van, el?bb ezeket kell áttekintenem.

– Várható valamilyen változás a sepsiszentgyörgyi fiókintézet, a Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központja munkájában?

– Nem tudom, hogy változásnak lehet-e nevezni, nekem van elképzelésem arról, hogy milyen kapcsolat lehet a bukaresti és a sepsiszentgyörgyi intézet között. A pályázatomban ezt a funkcionális elkülönülés címszóval fogalmaztam meg. Míg a bukaresti intézet els?sorban a román–magyar, addig a sepsiszentgyörgyi a magyar–magyar kapcsolatok felel?se. Hozzátenném, hogy a székelyföldi központ vezet?jével, Hadnagy Miklóssal annak idején együtt dolgoztunk az Illyés Közalapítványnál, tehát közeli és jó viszonyban vagyunk.

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 03., szerda

Kézdi Imola: a költészet lehet buli, játék és mindenkihez szólhat

A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.

Kézdi Imola: a költészet lehet buli, játék és mindenkihez szólhat
Hirdetés
2025. december 03., szerda

Operamesék, kulisszatitkok: interaktív foglalkozások hozzák közelebb a komolyzenét a legkisebbekhez

Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.

Operamesék, kulisszatitkok: interaktív foglalkozások hozzák közelebb a komolyzenét a legkisebbekhez
2025. december 03., szerda

Erdélyi településeket is érintő adventi turnéra indul a Kaláka

Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.

Erdélyi településeket is érintő adventi turnéra indul a Kaláka
2025. december 01., hétfő

Lázár Ervin meséjéből készült előadást mutat be Mikuláskor a Nagyvárad Táncegyüttes

Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.

Lázár Ervin meséjéből készült előadást mutat be Mikuláskor a Nagyvárad Táncegyüttes
Hirdetés
2025. december 01., hétfő

A teljes Hunyadi-sorozat, több mint száz kortárs és klasszikus magyar film látható ingyen a Filmión

A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.

A teljes Hunyadi-sorozat, több mint száz kortárs és klasszikus magyar film látható ingyen a Filmión
2025. november 30., vasárnap

Erdélyi mozikba érkezik a Szenvedélyes nők című magyar film

Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.

Erdélyi mozikba érkezik a Szenvedélyes nők című magyar film
2025. november 29., szombat

„Nagy az adósságunk az Erdélyről szóló filmek terén”. Káel Csaba rendező Kalotaszegről, a Magyar menyegzőről (INTERJÚ)

Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.

„Nagy az adósságunk az Erdélyről szóló filmek terén”. Káel Csaba rendező Kalotaszegről, a Magyar menyegzőről (INTERJÚ)
Hirdetés
2025. november 27., csütörtök

Román író-rendező „székely öko-románca” a sepsiszentgyörgyi színházban

Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.

Román író-rendező „székely öko-románca” a sepsiszentgyörgyi színházban
2025. november 27., csütörtök

Idős népzenészekért indult jótékonysági kampány

Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.

Idős népzenészekért indult jótékonysági kampány
2025. november 26., szerda

Groteszk, abszurd művészi reflexiók: alkotásra ösztönöz pályázatával a temesvári színház

A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.

Groteszk, abszurd művészi reflexiók: alkotásra ösztönöz pályázatával a temesvári színház
Hirdetés
Hirdetés