
Fotó: A szerző felvétele
A vándorló képzõmûvészeti tárlatot a hazai kortárs kulturális értékek külföldön történõ népszerûsítésére meghirdetett Promocult program keretében a román mûvelõdési minisztérium is felkarolta. Miután a nyár folyamán több tucat alkotás jutott el Kecskemétre, illetve az olaszországi Avolába, kedden este a thüringiai Ilemnau város egyetemi központjában is bemutatták õket. „Néhány hónappal ezelõtt sokan nem is hitték volna, hogy a táborokban született alkotásokkal mekkora szolgálatot teszünk Romániának, Erdélynek, Marosvásárhelynek és a Bolyai-szellemnek. Számunkra is meglepõ volt, amint a szicíliai Avolában tartott megnyitó után egy ott dolgozó román hölgy odajött hozzánk, és nem gyõzte köszönni, hogy kiállításunkkal menynyire más képet sikerült rajzolni az addig csak tolvajoknak meg gyilkosoknak elkönyvelt hazánkfiairól\" – mondta el lapunknak Csegzi Magdolna, a vándortárlat szervezõje. A neves matematikus, Bolyai János szellemét magukon viselõ, immár „világjárt\" alkotások az Ilmenaui Mûszaki Egyetem elõcsarnokában is elnyerték a közönség tetszését. A textíliák, kerámiák, olajfestmények, grafikák, fafaragások, pasztellmunkák és kollázsok már a tárlatnyitó elõtt számos egyetemi hallagató és tanár figyelmét felkeltették. A mûvészek közül a németországi kiállításra eljutottaknak – Mana Bucurnak, Puskai Saroltának, Szabó Zoltán Judokának és Vidra Birtalan Orsolyának – a közönség soraiból többen is személyesen gratuláltak. A házigazdák választása nem véletlenül esett a mûszaki egyetemre mint olyan térre, ahol két nagy matematikus, Bolyai és Gauss szelleme találkozik. Peter Scharff professzor, a felsõoktatási intézmény rektora úgy ítélte meg, hogy az Erdélybõl érkezett képzõmûvészeti kezdeményezés nemcsak Marosvásárhelynek tesz hasznos szolgálatot, hanem akár elsõ kapocs lehet a két város mûszaki egyetemeinek jövõbeli együttmûködése terén. Ugyanezt a gondolatot hangsúlyozta a tárlatot megnyitó Csegzi Sándor marosvásárhelyi alpolgármester is, aki szerint a tárlat remek alkalom arra, hogy újabb lendületet adjanak a két település közötti kapcsolatnak.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.