2009. február 03., 09:442009. február 03., 09:44
Vajda Lajos 1941-ben Székelyudvarhelyre, a 34. Határvadász zászlóaljhoz vonult be. A délceg, 180 centiméter magas katonára hamar felfigyeltek felettesei, és Budapestre, a testőrséghez irányították jó ajánlólevéllel. Az akkor huszonegy éves, keménykötésű fiatalember a felvételi vizsgán a legjobb eredményt érte el, így hamarosan felesküdhetett a hazára és a kormányra. A testőrök általában a királyi palotában teljesítettek szolgálatot, de ezenkívül nemegyszer külső feladatot is kaptak; így a gödöllői erdőben gyakran vadászó Horthy Miklós kormányzó testi épségére is ügyeltek. A hagyományos díszkardot és az alabárdot korszerű fegyverzet egészítette ki, pisztoly és géppisztoly mellett kézigránáttal is felszerelték az alakulatot, küldetésük szerint.
„Rémálom marad mindnyájunk számára a német bevonulás. A németek be akartak nyomulni a királyi palotába, de a testőrök ellenálltak, s csak a kormányzó utasítására vonultak vissza. A megszállók a szembeszegülésért meg akarták tizedelni az egységet, s csak egy magas rangú tiszt közbenjárására álltak el szándékuktól” – emlékezik a magyar történelem egyik legsötétebb korszakára Vajda Lajos.
A testőrség felszámolása után Vajda Lajos Marosvásárhelyre került a 2. Tüzérosztályhoz. Részt vett a Szászrégen környéki harcokban, majd alakulatával egészen Szlovákia északi részéig vonult. A háború vége Lucia-bányán érte a csapatot, ahol a legtöbben orosz fogságba kerültek. Vajda egy év múlva, tizennégy napi gyaloglás után érkezett haza Farcádra. Az erdészetnél dolgozott, de amikor fény derült múltjára, kitették állásából. Ezután gazdálkodásból élt.
A ma is egyenes tartású, kiváló emlékezőtehetségnek örvendő egykori katonával készült film rendezője és egyben operatőre Zsigmond Attila, az MTV gyergyószentmiklósi tudósítója.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok